Az Európai Unió szigorúbb szabályokat készít elő az adatközpontok számára, miközben a mesterséges intelligencia gyors terjedése egyre nagyobb terhelést ró az elektromos hálózatokra és a vízkészletekre. Az Európai Bizottság új fenntarthatósági címkerendszert mutatott be az 500 kW-nál nagyobb telepített kapacitású létesítmények számára.
Az új címkék az energiahatékonyságról, a vízfogyasztásról, a vízhiánnyal érintett térségekre gyakorolt hatásról, valamint a szerverek által termelt hő hasznosításának lehetőségéről is tájékoztatnak majd. Az EU célja, hogy az adatközpontok környezeti hatása könnyebben értékelhető és összehasonlítható legyen.
Az ilyen adatok jelentése nem teljesen új, de eddig alacsony volt a megfelelési arány. Az első évben a központoknak csak mintegy harmada szolgáltatta a kért információkat. Ez az arány mára állítólag 50% fölé emelkedett, ahogy a tagállami hatóságok aktívabban érvényesítik a szabályokat.
Kiemelt kérdés az IT-infrastruktúra által termelt hő újrahasznosítása is. A Bizottság becslése szerint a szerverektől visszanyert hő akár 4 millió európai otthon fűtéséhez is hozzájárulhat.
A tétet az infrastruktúra gyors bővülése is növeli. Az európai adatközpontok kapacitása 2030-ra a jelenlegi mintegy 12 GW-ról 28 GW-ra emelkedhet. 2024-ben ezek körülbelül 68 TWh villamos energiát fogyasztottak, ami az EU teljes fogyasztásának 2,5%-a. 2030-ra nagyjából 114 TWh fogyasztást várnak, ami már az uniós villamosenergia-felhasználás több mint 3,2%-át jelentheti.
A rendszer egyelőre nem vezet be fogyasztási korlátokat. Ez 2027-től változhat, amikor a Bizottság kötelező minimumteljesítmény-szabványokat kíván meghatározni. Ezzel párhuzamosan a technológiai vállalatok már igyekeznek befolyásolni a kritériumok kialakítását, köztük a vízfelhasználás hatékonyságára vonatkozó előírásokat is.
Az NVIDIA, a Google és az Emerald AI olyan szövetséget hozott létre, amelynek célja az MI-adatközpontok villamos hálózatokra nehezedő terhelésének csökkentése. Az iparág tehát érzékeli az MI-infrastruktúra növekvő energiaigényét, de a következő években ennek mérséklése már nem kizárólag önkéntes vállalásokon múlhat.
Az európai kötelező szabványok bevezetésével az energiahatékonyság, a vízfogyasztás és a hő újrahasznosítása az új adatközpontok tervezésének és üzemeltetésének meghatározó szempontjává válhat Magyarországon is.
