Európa még mindig arról vitázik, maradjon-e szerepe a belső égésű motornak 2035 után, de az autópiac már saját választ ad: augusztusban a tisztán elektromos autók az új regisztrációk 30,5%-át tették ki az E-Mobility Europe, a New Automotive és a Fier Automotive által vizsgált 16 európai piacon. Összesen 202 833 BEV-et helyeztek forgalomba, 54,2%-kal többet, mint 2025 augusztusában – derül ki a Reuters adataiból.
Az adatot érdemes a brüsszeli szabályozási vita tükrében nézni. A jelenleg hatályos előírás szerint az új személyautók és kisteherautók átlagos CO₂-kibocsátását 2035-től 100%-kal kell csökkenteni, ami gyakorlatilag kizárja az új, hagyományos benzin- és dízelüzemű autókat ebből a kategóriából. Az Európai Bizottság ugyanakkor 2025 decemberében enyhítést javasolt: a cél 90%-ra csökkenne, a fennmaradó rész pedig alacsony kibocsátású acéllal, e-üzemanyagokkal és bioüzemanyagokkal lenne kompenzálható. Ez 2035 után is helyet hagyna a hibrideknek, sőt egyes belső égésű motoros modelleknek is. A javaslat egyelőre nem váltotta fel a hatályos szabályozást.
Az EPP választási lehetőséget védene, a piac viszont már dönt
Az Európai Néppárt, az EU legnagyobb jobbközép politikai családja technológiai semlegességi győzelemként mutatja be a változtatást. Nyíltan a 2035-ös belső égésű motoros tiltás eltörlését célozza, hogy több választási lehetőség maradjon a vásárlóknak és az iparnak. Az érvelés ismert: az európai gyártóknál még jelentős beruházások, üzemek és munkahelyek kötődnek a hagyományos hajtáshoz, a túl gyorsan kikényszerített átállás pedig komoly ipari költségekkel járhat.
Csakhogy a piaci dinamika egyre nehezebbé teszi ezt a vitát. 2026 első nyolc hónapjában több mint 1,67 millió elektromos autót helyeztek forgalomba a vizsgált piacokon, 33,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. A Reuters szerint a T&E az egész évre 23%-os BEV-arányt várt az EU-ban, a Rho Motion pedig mintegy 21%-ot Európa egészére. Az augusztusi 30,5% nem vethető össze közvetlenül ezekkel az éves előrejelzésekkel, hiszen 16 piac adataira épül, de az irány egyértelmű.
Franciaországban augusztusban 38,3% volt a tisztán elektromos autók aránya, Németországban pedig 32,5%. Norvégiában a belső égésű motor jövőjéről szóló vita már szinte elméleti: a BEV-ek aránya 98,7% volt. Dániában 85,9%, Finnországban 52,3%, Hollandiában pedig 48,9% ez az érték. Az elektromos modellkínálat is gyorsan bővül: Németországban az elérhető BEV-modellek száma a 2020-as 38-ról 2025-re 159-re nőtt.
Ez nem jelenti azt, hogy a belső égésű motor egyik napról a másikra eltűnik. Az elektromos autók terjedése továbbra is az áraktól, a töltőinfrastruktúrától, a támogatásoktól és az egyes piacok közti jelentős különbségektől függ, miközben Közép- és Kelet-Európa több piacán még messze elmarad a BEV-ek részesedése a nyugat-európai szintektől. A Reuters arról is beszámolt, hogy a 2026-os európai növekedést részben állami ösztönzőprogramok támogatták.
Ezért a 2035-ös kérdés is más megvilágításba kerül. Már nem kizárólag az a tét, hogy Brüsszel rákényszerítheti-e az ipart és a vevőket a benzin- és dízelautók elhagyására, hanem az is, hogy mekkora jelentősége marad egy ilyen kivételnek, ha a piac gyorsabban villamosodik, mint azt az előrejelzések várták. Európa már az átalakulásáról beszél, mint egy „elektromos kontinensről”, az augusztusi adatok pedig azt jelzik: az átállást már nem kizárólag a szabályozás hajtja.
