2026 egyre inkább annak az évnek tűnik, amikor ugyanannyi pénzért már kevesebbet kapunk a telefonokból. Újabb jelek érkeznek Ázsiából: a CNMO szerint a Samsung és a Nothing Indiában, a Huawei, a Xiaomi és a Honor pedig Kínában emelt árakat. Ezek külön-külön regionális korrekciónak tűnhetnek, az európai és globális adatokkal együtt azonban ugyanarra utalnak: a RAM és a tárhely annyira megdrágult, hogy a gyártók már nem tudják teljesen a saját árrésükben elnyelni a költséget.

Magyarországon a globális drágulásra a magas általános áfakulcs is rátesz. A magyarországi általános áfakulcs 27%, így az importált hardver költségnövekedése magas bruttó fogyasztói árakon jelenik meg. Ez nem jelenti, hogy minden telefon pontosan ennyivel drágul, de a RAM és a tárhely költségeinek emelkedése a hazai vásárlóknak is kevesebb mozgásteret hagy.

Ez már nem pusztán infláció: magának a telefonnak a gyártása is drágább lett

A Counterpoint Research adatai jól megmagyarázzák a helyzetet. 2026 második negyedévében az okostelefonos memóriák ára több mint 80%-kal emelkedett az előző negyedévhez képest. A belépőszintű készülékeknél a hasonló konfigurációk alkatrészköltsége éves összevetésben 70%-kal volt magasabb, és a különbség szinte teljes egészében a memóriára vezethető vissza.

A középkategóriában a BOM-költség 52%-kal nőtt, amelynek nagyjából 40%-át a memória adja. Még a csúcskészülékekben is a DRAM került a processzor elé, és ez lett a legdrágább egyedi komponens.

A jelenség lényege az, hogy a RAM és a tárhely a telefon legdrágább alkatrészei közé került. Mostanra ennek hatása egyre inkább az árcédulákon is látszik.

A nyomás várhatóan nem enyhül azonnal. A TrendForce becslése szerint 2026 harmadik negyedévében a hagyományos DRAM szerződéses árai további 13–18%-kal, a NAND Flash árai pedig 10–15%-kal nőnek negyedéves alapon. A memóriagyártók kapacitásának egy részét az AI-szerverek és a HBM kötik le, ahol vonzóbb a kereslet és az árrés. A 200–300 eurós, itthon nagyjából 80–120 ezer forintos ársávnak megfelelő mobilok így közvetve adatközpontokkal versenyeznek a szilíciumért.

Ugyanaz a probléma, régiónként eltérő következményekkel

RégióAmi 2026-ban látszikMiért fontos
Magyarország27%-os általános áfakulcsA globális alkatrészdrágulás magas bruttó fogyasztói árakban jelenhet meg
EurópaAz okostelefon-szállítások 10%-kal estek a második negyedévbenAz alkatrészköltségek magasabb végfelhasználói árakhoz és kevesebb akcióhoz vezettek
IndiaTöbb Samsung-, Nothing- és más márkájú modell ára is ismételten emelkedettA rendkívül szűk árrésű belépőszintet közvetlenül érinti a helyzet
KínaA Huawei, a Xiaomi és a Honor szeptemberben újabb ármódosításokat hajtott végreMég a különösen erős helyi versennyel működő piac sem képes teljesen elnyelni a költségeket
Globális piacAz okostelefonok átlagos eladási ára éves szinten 17%-kal emelkedett a második negyedévbenA piac a drágább modellek felé mozdul, miközben a volumen gyengül

Magyarország szempontjából az európai trend a döntő. A Counterpoint szerint az európai szállítások 10%-kal csökkentek a második negyedévben, ami az elmúlt három év leggyengébb második negyedéve volt. Az okok között kifejezetten szerepelnek a növekvő alkatrészköltségek, a magasabb végfelhasználói árak és a visszafogottabb akciók. Kelet-Európa különösen kitett, mert itt nagyobb súlya van a kínai gyártók kedvezőbb árú készülékeinek.

A globális számok még beszédesebbek. 2026 második negyedévében 7%-kal nőtt az iparág bevétele, miközben a szállítások csökkentek. Hogyan lehet több bevételt elérni kevesebb eladott telefonnal? Az átlagos eladási ár 17%-kal, körülbelül 400 dollárra emelkedett, állítja a Counterpoint. Ennek egyik oka a prémium kategória térnyerése, az elemzők szerint azonban az Android-gyártók memóriaköltség miatti áremelései is szerepet játszanak.

India és Kína figyelmeztető jel, nem a történet főszereplője

Az ázsiai példák azért fontosak, mert megmutatják, mennyire kevés alkulehetőség maradt a gyártóknál.

Indiában a Nothing ismét megemelte a Phone (4a) sorozat árát, a Samsung pedig több Galaxy A és Galaxy F modellen hajtott végre korrekciót. A CNMO szerint ez nyolc hónapon belül már a Samsung kilencedik ármódosítási köre lehetett az indiai piacon, a Galaxy A17 sorozat pedig ismételt változtatásokon ment át. Ezek szélsőséges esetek, amelyeket nem lehet automatikusan a magyar piacra vetíteni, de az irány ugyanaz.

Kínában ugyanez a lap 2026-ban legalább négy áremelési hullámot sorol fel, köztük a Huawei, a Xiaomi és a Honor friss módosításait. Már az is sokatmondó, hogy az árak ott is emelkednek: Kínában annyira kiélezett a gyártók közötti verseny, hogy minden száz jüan érdemben befolyásolhatja az eladásokat.

Többet fizetünk, vagy kevesebbet kapunk?

Itt jön a 2027-es év kellemetlen része. A gyártóknak nagy vonalakban három lehetőségük marad: megemelik a telefon árát, visszavesznek a felszereltségből, vagy kisebb haszonkulccsal dolgoznak. Az utóbbi csak ideiglenes megoldás.

A TrendForce már arra is rámutatott, hogy a középkategóriában ismét gyakoribbá válhatnak a 8 GB RAM-os konfigurációk, miközben a 16 GB a felső kategóriában is ritkulhat. A Counterpoint ugyanezt a nyomást látja a középkategóriás kamerák és processzorok esetében. A technológiai „shrinkflation” tehát nem feltétlenül kisebb telefont jelent, hanem olyan új generációt, amely ugyanazt a memóriát vagy processzort tartja meg, és szelektívebben fejleszt.

A POCO már friss példát is szolgáltatott: a vállalat szerint a legújabb chipkészlet használata tovább növelte volna a költségeket, ezért az F9 Ultra az előző generációs platformot használja. Ettől még nem lesz automatikusan gyenge készülék, de változnak a szabályok: ugyanabban az ársávban évről évre már nem vehető biztosra az újabb processzor, a több RAM vagy a kétszeres tárhely.

A Xiaomi állítólag már jelentősen visszafogta 2026-os gyártási terveit is, éppen a DRAM és a NAND drágulása miatt.

A paradoxon: a csúcskészülékek ellenállóbbak, az olcsó mobilok szenvednek

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy az 1500 eurós telefonokat érinti leginkább a drágulás. Valójában ezeknek jóval nagyobb a mozgásterük. Az Apple, a Samsung vagy egy magas árréssel értékesítő márka könnyebben elnyel néhány tíz dollárnyi többletköltséget, illetve beszámítási programokkal, részletfizetéssel és akciókkal tompíthatja a különbséget.

A 150–250 eurós ársávban erre nincs ekkora lehetőség. A Counterpoint már januárban arra figyelmeztetett, hogy Európában épp a 250 dollár alatti szegmens a legkitettebb, és a belépőszintre koncentráló gyártók komoly nehézségekkel szembesülhetnek.

Az eredmény kellemetlen paradoxon: a piac nemcsak azért tolódik a prémium kategória felé, mert mindenki csúcsmobilt akar, hanem azért is, mert egyre nehezebb olyan olcsó telefont gyártani és értékesíteni, amelynek van üzleti értelme.

A prémium okostelefonok részesedése már elérte a globális eladások 29%-át 2026 első felében, ami rekord a korábbi évi 25% után. A Counterpoint a memória költségét is egyértelműen a változás egyik okaként nevezi meg, mivel az erősebben sújtja a belépő- és középkategóriát.

Magyar vásárlóként ebből nem feltétlenül az következik, hogy mindenáron most kell készüléket venni. Inkább szerényebb akciókra, kisebb generációs előrelépésekre, valamint az új középkategóriások és az előző évi csúcstelefonok közötti egyre érdekesebb árkülönbségre lehet számítani. A 27%-os áfa ezt a helyzetet különösen érzékennyé teheti.

Ezt erősíti a felújított telefonok piacának növekedése. A felújított csúcstelefonok új példányokhoz mért árelőnye gyakran eléri a 30–40%-ot, esetenként ennél is többet. Indiában a felújított készülékek piaca az év első felében 13%-kal bővült, miközben az új telefonok eladásai 11%-kal estek.

Az indiai és kínai áremelkedések csak a műszerfal figyelmeztető lámpái. A probléma globális: a memória jóval többe kerül, a gyártók visszafogják a mennyiségeket és a konfigurációkat, az átlagos telefonár pedig emelkedik. Magyarországon ehhez a 27%-os áfa is hozzáadódik. 2026-ban a kérdés egyre kevésbé az, hogy „milyen új telefont engedhetek meg magamnak?”, és egyre inkább az, hogy valóban mennyit nyerek a jelenlegi készülék lecserélésével.