A Huawei olyan problémával küzd, amilyet sok gyártó szívesen vállalna: AI-rendszerei iránt nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A vállalat szerint még a kínai igényeket sem tudja teljesen kielégíteni, ezért a külső értékesítések egyelőre korlátozottak – írja a Reuters. Ezzel párhuzamosan gyorsítja az Ascend 960 processzorok bevezetését, és nem pusztán chip chip elleni versenyben gondolkodik: több ezer, később több százezer gyorsítót kapcsolna egyetlen rendszerbe.
Ez jelentős elmozdulás ahhoz képest, amit a Huawei alig egy éve mutatott. 2025 áprilisában érkezett az Ascend 910C és a CloudMatrix 384, amely 384 gyorsítót kapcsolt össze, és a nagy chipszámmal igyekezett ellensúlyozni az NVIDIA megoldásaival szembeni egyedi teljesítménykülönbséget. Akkor ez nagyrészt nyers erődemonstrációnak tűnt; ma már inkább egy hosszabb távú stratégia kezdetének látszik.
A Huawei nem csak chippel akar versenyezni
Az Ascend 950DT tesztelés alatt áll, a Huawei pedig már kínai AI-modellfejlesztőkkel egyeztet a 2027-es tanítási felhasználásáról. Fontosabb azonban a következő lépés: az Ascend 960DT a tervezettnél három negyedévvel korábban, 2027 első negyedévében készülhet el, az Ascend 960PR pedig a harmadik negyedévre várható.
A vállalat ezt követően éves ütemet tartana: az Ascend 970 2028-ban, az Ascend 980 pedig 2029-ben érkezhet. A sietség érthető. A kínai AI-gyorsítópiac gyorsan a helyi megoldások felé fordul, a TrendForce friss előrejelzése szerint pedig a hazai gyártók még idén közel 90%-ot szerezhetnek a Kínában használt felsőkategóriás szegmensben.
Ez nem jelenti, hogy a Huawei megoldotta volna az NVIDIA-kérdést. Eric Xu szerint az Ascend részesedése Kínában már nagyobb lehet az NVIDIA-énál, de a vállalat nem közölt ezt alátámasztó adatokat. A CUDA előnye továbbra is nehezen megkerülhető: egy erős gyorsító értéke jóval kisebb, ha a fejlesztőknek jelentősen át kell írniuk vagy át kell alakítaniuk hozzá a szoftvereiket.
A Huawei más irányból próbálja megoldani az egyenletet.
384 chiptől egymillióig
Az új Peerium architektúra, amelyet a Huawei hivatalosan bemutatott, a UnifiedBus összeköttetéssel fogja közös rendszerbe a processzorokat, a memóriát, a tárolást és a hálózati eszközöket. Egy Ascend 960 SuperNode legfeljebb 4096 gyorsítót kapcsolhat össze, több ilyen csomópontból pedig több százezer chipből álló klaszter épülhet. A bejelentett felső cél különösen látványos: akár egymillió processzor egyetlen számítási rendszerben.
A szám szinte abszurdnak hangzik, amíg meg nem érkezik a magyarázat. A Huawei szerint a hagyományos klaszterekben a gépek közötti kommunikáció a nagy modellek tanításához szükséges idő több mint 40%-át is felemésztheti. Vagyis nem elég több gyorsítót telepíteni egy adatközpontba: azoknak hatalmas mennyiségű adatot kell gyorsan cserélniük. A Peerium és a UnifiedBus arra szolgál, hogy ezt a hátrányt a Huawei által kézben tartható architekturális kérdéssé alakítsa.
Itt válik igazán érdekessé az NVIDIA-val folytatott verseny. A Huaweinek nem feltétlenül kell már holnap olyan chipet gyártania, amely önmagában minden Blackwell- vagy Rubin-gyorsítót legyőz. Ha hatékonyan skálázódó, több ezer Ascendből álló komplett rendszert tud szállítani, a végeredmény akkor is versenyképes lehet, ha az egyes chipek gyengébbek. A CloudMatrix 384-nél már látható volt ez a megközelítés, most azonban egészen más léptékről van szó.
Van ugyanakkor egy ellentmondás: a Huawei akár egymillió gyorsítós klaszterekről beszél, miközben azt állítja, hogy nem gyárt elegendő berendezést a jelenlegi kínai kereslet kielégítésére. Az azonnali gond tehát nem az ügyfélszerzés, hanem a gyártókapacitás lehet. Az amerikai korlátozásoknak a fejlett AI-hardverhez való kínai hozzáférést kellett volna szűkíteniük, ám közben a helyi piacot saját alternatívák felé terelték; ez a trend már a Huawei Ascend platformokon tesztelt AI-modelleknél is megjelent.
A Huawei szerint több mint 1000 Ascend 910C-alapú rendszere működik már, az Ascend 950 generáció pedig kereskedelmi használatba lépett. A következő próba kevésbé látványos, mint az „egymillió chip”, de sokkal fontosabb: a cég képes-e elegendő Ascend processzort gyártani, és meg tudja-e győzni a fejlesztőket, hogy szoftvert építsenek rájuk. A hardver sokszorosítható, az érett ökoszisztéma felépítése jóval nehezebb.
