A Huawei, az OPPO, a Sony és a Canon fotózáshoz kapcsolódó szellemi tulajdonának jelentős részét közös keretbe helyezi az új Tulip Imaging programmal. Elsőre riválisok technológiai szövetségének tűnhet, a cél azonban gyakorlatiasabb: a négy vállalat több mint 125 ezer képalkotási és információfeldolgozási szabadalmát szeretné könnyebben licencelhető portfólióvá alakítani más cégek számára.

Fontos, hogy a Tulip Imaging nem olyan megállapodás, amely automatikusan hozzáférést adna például a Huawei számára a Sony, vagy az OPPO számára a Canon szabadalmaihoz. A Tulip hivatalos programja közös licencelési platformként működik: az érdeklődő vállalatok a termékeikhez releváns szabadalmak használatáról tárgyalhatnak, anélkül hogy külön-külön mind a négy jogtulajdonossal egyeztetnének. A kereskedelmi licencelési folyamatot a Tulip kezeli.

Miért lehet fontos ez a szövetség?

A négy vállalat számára eltérő előnyöket kínál, amelyek ugyanabba az irányba mutatnak:

  • a kutatás hasznosítása – az évtizedek alatt kifejlesztett szabadalmak saját termékeiken túl is bevételt termelhetnek;
  • egyszerűbb licencelés – egy gyártó egyetlen programon keresztül több portfólió technológiáihoz férhet hozzá;
  • terjeszkedés a telefonokon és fényképezőgépeken túlra – a képfeldolgozás már a mesterséges intelligenciában, az e-kereskedelemben, a közösségi médiában és más digitális termékekben is fontos;
  • kiszámíthatóbb költségek és tárgyalások – a Tulip központosított mechanizmust és az ügyfél számára ténylegesen szükséges technológiákhoz igazított licenceket ígér.

A portfólió mérete is számít. Egyetlen vállalatnak is lehet több ezer értékes szabadalma, de 125 ezer, közös programba rendezett szabadalom egészen más vonzerőt ad a licencnek. Kamerákat, telefonokat, MI-eszközöket vagy képfeldolgozó szoftvert fejlesztő cégeknek a másik út külön tárgyalásokat jelenthetne minden egyes jogtulajdonossal. A Tulip ezt az útvesztőt próbálja egyablakos rendszerré alakítani. A vállalat a saját akkumulátorszabadalmi programjánál már hasonló logikát alkalmaz.

A Huawei nyíltan fogalmaz a célról. Alan Fan, a vállalat szellemitulajdon-felelőse szerint olyan képalkotási technológiákat tesznek elérhetővé licencek révén, amelyek korábban kizárólagosan a céghez kötődtek:

„Megnyitjuk a korábban saját tulajdonú képalkotási technológiáinkat, hogy a licencvevők a saját vizuális élményeikben használhassák őket.”

A Huawei számára a lépés a hatalmas kutatás-fejlesztési ráfordítások miatt is logikus. A vállalatnak 2025 végén mintegy 165 ezer aktív szabadalma volt, és egyetlen év alatt 192,3 milliárd jüant költött K+F-re. A képalkotás régóta önálló pillére a vállalatnak, különösen a Leicától való elválás és az XMAGE ökoszisztéma felépítése óta.

Az OPPO más irányból, de hasonló logikával érkezik. A vállalat már 2024-ben több mint 12 ezer, képalkotáshoz kapcsolódó szabadalmi bejelentésről számolt be, és licencadóként, valamint szabadalmi poolok kedvezményezettjeként is van tapasztalata. Eközben saját fotós márkát is épített, a LUMO márkát, ahogy a Huawei is létrehozta az XMAGE-et a Leicával való szakítás után.

A Sony és a Canon évtizedes szenzor-, optikai, képfeldolgozási és kamerás kutatást hoz a rendszerbe, így a Tulip nem pusztán kínai telefonmárkák klubja. A Canon szerint egyes általános technológiákat érdemes licencelni vagy keresztlicenc-megállapodásokba bevonni, míg a közvetlen versenyelőnyt jelentő találmányok zártak maradnak. Ez vélhetően a Tulip filozófiáját is megmagyarázza: nem minden szellemi tulajdont adnak ki, hanem azt teszik pénzzé, amely az egész iparág infrastruktúrájává válhat.

A felhasználók számára ez nem jelenti azt, hogy a következő Huawei telefon automatikusan Sony-technológiát kap, vagy hogy egy OPPO Canon-optikát használ majd. A hatás kevésbé látványos, hosszabb távon mégis jelentős lehet: az eddig egyedi megállapodásokat igénylő fotós technológiák könnyebben kerülhetnek a négy vállalat ökoszisztémáján kívüli termékekbe és szolgáltatásokba is. A Tulip Imaging a Huawei-jel, az OPPO-val, a Sonyval és a Canonnal indul; a következő érdekes kérdés az lesz, kik fizetnek majd hozzáférésért a 125 ezer szabadalmat felölelő portfólióhoz.