A Suno ellen újabb két per indult, tovább bonyolítva az MI-vel generált zene és az előadói jogok körüli vitát. A két kaliforniai keresetet ugyanazon a napon, november 6-án nyújtották be: Elvis Presley jogtulajdonosai a hangjának reprodukálhatóságát is kifogásolják, míg az Eight Mile Style 269, Eminemhez kötődő szerzemény felhasználását állítja. A két ügy jogi tétje ugyanakkor eltérő.
Az Elvis-ügyben a bírósághoz benyújtott kereset szerint a Suno engedély nélkül használhatott fel 859 szerzeményt , és olyan zeneszámok generálását is lehetővé teszi, amelyek szintetikus hangja Elvis Presley-ként azonosítható. Ez már nem pusztán szerzői jogi kérdés.
A felperesek hivatkoznak az ELVIS Actre is, arra a Tennessee államban 2024-ben, kifejezetten az MI korszakára elfogadott törvényre. A jogszabály nemcsak egy személy nevét és képmását, hanem a hangját is védi; meghatározása kifejezetten kitér a hangszimulációra , amely egy azonosítható személyhez köthető. Vagyis nem szükséges valódi Elvis-felvételt használni ahhoz, hogy a kérdés ezen jogi területre essen.
„A következő Elvis nem fog gitárt a kezébe venni.” — az Elvis Presley jogtulajdonosai által benyújtott kereset megfogalmazása
A mondat jól összefoglalja a per mögötti aggodalmat: ha egy szolgáltatás kellően meggyőzően képes reprodukálni egy elhunyt előadó hangját és stílusát, ki rendelkezik az így létrejövő „új” művek felett?
Az Eminem-ügy a Suno működésének más elemét támadja
Eminem nem felperes ebben az eljárásban. A keresetet az Eight Mile Style és a Martin Affiliated nyújtotta be, amelyek a rapper 269 szerzeményének jogait kezelik. Ezek közé tartozik a „Lose Yourself”, a „Without Me”, a „Till I Collapse”, a „The Real Slim Shady” és a „Stan” is.
A kereset szerint az anyagokat a Suno modelljeinek tanításához másolták le, és egyes generált eredmények az eredeti dalok dalszövegeit és zenei elemeit is visszaadják. A felperesek adatgyűjtési célú scrapinget, valamint online szolgáltatások védelmi mechanizmusainak állítólagos megkerülését is kifogásolják.
Szándékos szerzői jogsértés miatt az Eight Mile Style legfeljebb művenként 150 000 dollár, összesen 269 mű után 40,35 millió dollár törvényben rögzített kártérítést kér. Emellett a védelmi rendszerek állítólagos megkerülése és a szerzői jogi információk eltávolítása miatt is kompenzációt követelnek. Ezek a felperes által igényelt összegek, nem bíróság által megítélt kártérítések.
A Suno tagadja, hogy szolgáltatását előadók utánzására építették volna. A vállalat szerint nem engedélyezi előadók vagy dalok nevének beírását a promptokba, továbbá külső rendszerekkel ellenőrzi a felhasználók által feltöltött hangfájlokat és dalszövegeket. Az új ügyek egyikében sem született még bírósági döntés.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy a Suno közben igyekszik rendezni kapcsolatát a zeneiparral. Augusztusban bevezette a MI-vel generált dalok azonosítására szolgáló vízjelet, a Warner Music pedig teljesen más irányt választott:
Az új perek azt mutatják, hogy a vita fokozatosan túlmutat azon a kérdésen, milyen zenékkel tanították az MI-t. Elvis esetében külön, jóval személyesebb probléma merül fel: előállíthat-e egy MI-platform egy előadó hangjaként felismerhető hangot az identitásához fűződő jogok birtokosának engedélye nélkül? A bíróság válasza a Sunónál jóval több szolgáltatás számára lehet meghatározó.
