Az NVIDIA független vizsgálatot indított azután, hogy olyan értesülések jelentek meg, amelyek szerint Jensen Huang egy kínai kémművelet célpontja lehetett, a vállalat vezérigazgatója pedig külön elismerte, hogy megcsalta a feleségét. Az ügy középpontjában Alice Huang kínai üzletasszony áll, akiről az amerikai hírszerzés állítólag arra jutott, hogy Pekingnek dolgozott. Az esetről a BBC számolt be, a New York Times korábbi oknyomozását követően.
Alice Huang – más néven Huang Le –, aki nem áll rokonságban Jensen Huanggal, a szingapúri Megaspeedhez köthető. A vállalat adatközpont-üzemeltető és az NVIDIA ügyfele. Az amerikai hírszerzésnek tulajdonított információk szerint a kínai Állambiztonsági Minisztérium szervezhette be, hogy adatokat szerezzen az amerikai MI-chipiparról, és esetleg befolyásolja a Kína fejlett NVIDIA-processzorokhoz való hozzáféréséről szóló egyeztetéseket.
Jensen Huang megerősítette a személyes kapcsolat létét, a kémkedési vádakat azonban nem.
„Hűtlen voltam a feleségemhez. A tetteimmel fájdalmat okoztam neki és a gyermekeinknek. Nincs mentség.”
A vezérigazgató szerint teljes körűen együttműködik a vizsgálattal, és továbbra is elkötelezett az NVIDIA, valamint az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeinek védelme mellett.
Mi biztos, és mi szorul még bizonyításra?
Az ügynek megvannak egy vállalati thriller kellékei, de érdemes elkülöníteni a megerősített tényeket a még nem bizonyított állításoktól:
- Jensen Huang elismerte a házasságon kívüli kapcsolatot;
- az NVIDIA hivatalosan megerősítette a független vizsgálatot;
- a vállalat igazgatótanácsa szerint jelenleg nincs oka feltételezni, hogy NVIDIA-titkok vagy nemzetbiztonsági információk kompromittálódtak;
- a New York Times által idézett források szerint az amerikai hírszerzés Alice Huangra kínai hírszerzési ügynökként tekintett;
- nem ismert nyilvánosan, milyen információkat adhatott át Pekingnek, illetve kapott-e egyáltalán érzékeny adatokat Jensen Huangtól;
- Kína korábban visszautasította a vádakat, és „megalapozatlan spekulációnak” nevezte azokat.
Ez magyarázza azt is, miért nem tekinti az NVIDIA pusztán a vezérigazgató magánügyének az esetet. A vállalat a Washington és Peking közötti technológiai versengés egyik központi szereplője. Chipjei kritikus infrastruktúrát jelentenek az MI-modellek fejlesztéséhez, miközben Kína hozzáférését a legnagyobb teljesítményű NVIDIA-processzorokhoz évek óta exportkorlátozások szűkítik.
Jensen Huang személyesen is részt vett a washingtoni egyeztetéseken ezekről a korlátozásokról. A Trump-adminisztráció januárban bizonyos feltételekkel enyhítette a kínai ügyfeleknek szánt H200 gyorsítók egyes szállításaira vonatkozó szabályokat. Ezért az NVIDIA vezetője körüli esetleges befolyásolási művelet gyorsan túlmutat a magánéleten: gazdasági és nemzetbiztonsági kérdéssé válik.
Az amerikai kongresszus is bekapcsolódott az ügybe. A képviselőház három bizottságának republikánus vezetői zárt körű tájékoztatóra hívták Jensent Huangot az Alice Huanggal fennálló kapcsolatáról és az NVIDIA külföldi kémkedés elleni protokolljairól.
Egyelőre az NVIDIA továbbra is bízik Jensen Huangban, aki változatlanul vezeti a vállalatot. A vizsgálatnak azt kell tisztáznia, ami a személyes botrányon túl igazán számít: adott-e az Alice Huanggal való közelség Kínának hozzáférést információkhoz, befolyáshoz vagy üzleti titkokhoz. Az NVIDIA szerint erre egyelőre nincs bizonyíték.
