Meddig kellene „aktuálisnak” maradnia egy Apple Watchnak a megvásárlása után? Ez a kérdés most bíróság elé kerül, miután egy az Apple ellen indított csoportos kereset azzal vádolja a vállalatot, hogy idő előtt avulásra ítéli a Series 6, Series 7, Series 8, SE 2 és az első Ultra modelleket, amelyek mind kimaradtak a watchOS 27-ből.
A keresetben használt „bricking” kifejezés itt valamivel drámaibbnak tűnik a technikai valóságnál. Az órák nem válnak egyik napról a másikra használhatatlan tárgyakká, és továbbra is működni fognak azzal a szoftververzióval, amelyen maradtak. A probléma más: a watchOS 27 támogatása a Series 9-től, az Ultra 2-től és az SE 3-tól indul, a kimaradó modellek között pedig ott van a Series 8, az SE 2 és az első Ultra is, amelyek mind 2022-ben jelentek meg. Egy prémium okosóránál a fő frissítési ciklusból való kiesésig tartó négy év nem éppen észrevétlen időszak.
Richard Goetz, a Kaliforniában augusztus 12-én benyújtott ügy felperese éppen erre alapoz: szerinte az Apple nem magyarázta el a vásárlóknak, hogy óráik meddig kapnak jelentős watchOS-verziókat. Állítása szerint egyes ügyfelek kevesebbet fizettek volna, vagy más terméket választanak, ha ezt már kezdetben tudják. A per még csak a kezdeti szakaszban jár, így olyan vádakról van szó, amelyeket bíróság még nem igazolt.
Az Apple már saját kárán tanulta meg, mibe kerül az átláthatóság hiánya
Nehéz nem visszatérni a Batterygate ügyéhez, még ha a technikai helyzet más is volt. 2017 végén az Apple megerősítette, hogy lassít bizonyos, elhasználódott akkumulátorral működő iPhone-okat, hogy elkerülje a váratlan leállásokat. A megoldásnak volt mérnöki logikája; a felháborodást az váltotta ki, hogy ezt diszkréten alkalmazták. A felhasználó azt látta, hogy iPhone-ja lassabb lett, és kezdetben nem kapott egyszerű magyarázatot arra, hogy az akkumulátor az oka.
Az Apple akkor azzal reagált, hogy az érintett modelleknél 29 dollárra csökkentette az akkumulátorcserék díját, a programnak pedig valószínűleg a vállalat által sem várt hatása lett: 2018-ban mintegy 11 millió akkumulátort cserélhettek ki, szemben egy átlagos év 1–2 milliójával. Ezt követte az iOS-ben a Battery Health és több költséges per. Egy külön megállapodás 33 amerikai állammal és a Columbia körzettel 113 millió dollárra rúgott, egy másik csoportos per pedig összesen legfeljebb 500 millió dollárnyi kifizetést irányzott elő.
Éppen ettől érdekes az Apple Watch ügye. Nem azért, mert a Series 8-at a watchOS 27 „tönkretenné”, hanem mert a szoftvertámogatás időtartama már egy kütyü értékének része. Egy órában akkumulátort lehet cserélni, és fizikailag kiváló állapotban lehet tartani, ez azonban nem segít abban, hogy megkapja a következő funkciókat, ha a gyártó szoftveres vonalat húz. A vásárló számára így egy meglehetősen gyakorlati kérdés merül fel: a hardvert vásárolod meg, vagy a frissítések kimondatlan számú éveit is?
Az Apple vásárláskor nyilvánosan nem ígér minden generációhoz rögzített számú jelentős watchOS-verziót, a per pedig most ezt a szürke zónát próbálja jogvitává alakítani. Ha az ügy csoportos keresetként továbbjut, a vita túlmutat majd a watchOS 27 egyszerű kompatibilitásán. A lényegi kérdés az, mennyire kell átláthatónak lennie egy gyártónak, amikor a szoftvertámogatás lerövidítheti egy olyan eszköz gyakorlati élettartamát, amely hardveresen továbbra is gond nélkül működik. Önök szerint jogosan vonják felelősségre az Apple-t, vagy túl könnyen jutottak el a pereskedésig? Szavazzanak az alábbi felmérésben, és mondják el, hogyan látják a helyzetet.
