Kínában már 1260 gyár használja az 5G-t a termelés automatizálására, miközben kínai kutatók egy olyan 6G-s funkciót tesztelnek, amely segíthet az önvezető járműveknek felismerni a közlekedési akadályokat. Ez már nem pusztán gyors mobilinternet: a mobilhálózatok ipari robotokat és gyártóberendezéseket irányítanak, a jövőben pedig akár radarként is működhetnek.
Az adatokat november 21-én ismertette a kínai állami CCTV, a Kínai Ipari és Informatikai Minisztérium információi alapján. Kínában jelenleg több mint 27 000 „5G + ipari internet” projekt fut, és a technológia mind a nemzeti szinten megfigyelt 97 gazdasági kategóriában megjelent. Az ipari internet mind a 41 fő iparágat lefedi.
Több mint 360 összekapcsolt ipari platform működik, amelyekhez több mint 100 millió eszköz kapcsolódik a főbb rendszerekben. Az összeszerelő robotoktól és szenzoroktól a nehézgépekig minden valós időben küldhet adatokat és fogadhat utasításokat.
Az 1260 5G-s gyár nem kizárólag az idei ősz eredménye: a kínai minisztérium már tavasszal is ezt a számot jelentette, amikor hozzávetőleg 25 000 ipari 5G-projekt működött. A projektek száma azóta 27 000 fölé emelkedett, ami arra utal, hogy a technológia a már minősített üzemeken túl is terjed.

Mit nyer valójában egy gyár az 5G-vel?
Példa erre a hefei elektromosautó-gyár, ahol dedikált 5G-hálózat szolgálja a mobilrobotokat, a gyártásirányítást és az alkatrészek MI-alapú vizuális ellenőrzését. A kínai Xinhua hírügynökség riportja szerint az üzem az alábbi eredményeket érte el:
- +10% általános berendezéshatékonyság
- −40% a gyártósor átállításához szükséges idő
- Évente több mint 10 millió jüan megtakarítás az üzemeltetési költségeken
Ez mai árfolyamon nagyjából 500 millió forintos éves megtakarításnak felel meg. Az adatokat az adott üzem jelentette; nem jelentenek garantált előnyt minden, 5G-t bevezető vállalat számára.
Belső-Mongóliában a mobilhálózatok autonóm bányászati teherautókat is vezérelnek, amelyek sofőr nélkül rakodnak, szállítanak és ürítenek anyagokat. Az ilyen alkalmazásoknál a késleltetés és a kapcsolat stabilitása fontosabb, mint a maximális letöltési sebesség.
Hasonló irányt képviselnek az ipari 5G-megoldások is, ahol az 5G RedCap bemutató a kis fogyasztású, hálózatba kötött szenzorokra és berendezésekre helyezte a hangsúlyt, nem a sebességrekordokra.
Kína olyan 6G-t tesztel, amely „látja” a mozgó járműveket
Itt válik igazán érdekessé a téma. A nanjingi Purple Mountain laboratóriumban a kutatók az ISAC (Integrated Sensing and Communication) technológiát tesztelik, amely lehetővé teszi, hogy a hálózatok adatot továbbítsanak, miközben a rádiójelek elemzésével objektumokat is érzékeljenek.
Egy a CCTV által november 7-én bemutatott demonstrációban több kísérleti 6G-s rádióállomás működött együtt egy megfigyelt területen zajló mozgások azonosítására.
A mobilinfrastruktúra így elosztott radarként is működhetne. Önvezető autóknál ez kiegészítő információt adhatna a közeli járművekről és tárgyakról, akár a jármű saját szenzorainak közvetlen látómezején túl is.
Ez nem jelenti azt, hogy a jövő autói elhagynák a kamerákat, a Lidart vagy a radarokat. Kiegészítő adatforrásról van szó, a rendszer pedig még kísérleti szakaszban van. Közúti alkalmazásához a pontosság, a lefedettség és a kommunikáció megbízhatóságának kérdéseit is rendezni kell.
A technológia nem kizárólag kínai fejlesztés. A Vodafone már meglévő 5G-infrastruktúrán is bemutatott hasonló funkciót, ami azt jelzi, hogy egyes, 6G-hez kötött képességek teljesen új hálózatok azonnali kiépítése nélkül is tesztelhetők.
Kína nemrég nyolc régiót hagyott jóvá 6G-tesztekhez, és az új generáció kereskedelmi bevezetését 2030 körülre célozza. Addig is az 5G az a technológia, amely már mérhető gazdasági eredményeket hoz.
Érdekes az ellentét: miközben az európai szolgáltatók, köztük a Vodafone, gazdasági indoklást várnak a nagy volumenű 6G-beruházások előtt, Kína már ipari léptékben használja az 5G-t, és a következő generációt a mobiltelefonokon túlmutató forgatókönyvekben teszteli. A 6G tétje végül nem feltétlenül a filmletöltés sebessége lesz, hanem az, mennyire hatékonyan kommunikálnak egymással a gyárak, a járművek és a környezetük infrastruktúrája.




