Jensen Huang és Elon Musk egyaránt meglepően közeli időpontot jelöl meg a kínai chipipar egyik legnagyobb kihívására: a fejlett litográfiára. Az NVIDIA vezérigazgatója a All-In Summit konferencián azt mondta, Peking addigra eljuthat erre a szintre, mégpedig 2030-ig. Musk még gyorsabb ütemet vár: egy China Media Groupnak adott interjúban úgy becsülte, hogy Kína jelenlegi számítási kapacitási korlátai – beleértve a litográfiát és a chipgyártást – 2–3 éven belül leküzdhetők.

Huangot közvetlenül arról kérdezték, mennyi idő kell még Kínának a saját fejlett litográfiai rendszerekhez. Válasza: 2030. Érvelése nem egyetlen konkrét prototípusra, hanem arra épült, hogy Kína gyorsan képes működő technológiát nagy sorozatú gyártássá alakítani.

Az NVIDIA vezetője szerint két-három év szinte kerekítési hiba egy évtizedekre előre tervező iparágban.

Musk az MI felől közelíti meg a kérdést. Szerinte a kínai modellek a rendelkezésre álló számítási teljesítményhez képest már most is nagyon jó eredményeket érnek el, a hardveres szűk keresztmetszetet pedig gyorsan támadhatja a litográfia és a félvezetőgyártás hazai fejlesztése.

2030 nem feltétlenül jelent „kínai ASML-t”

Van azonban egy fontos különbség, amely könnyen elsikkad a témáról szóló címekben: Huang nem állította kifejezetten, hogy Kínának 2030-ra az ASML-éhez mérhető EUV-gépe lesz. A kérdés a jóval tágabb értelmű „advanced lithography”, vagyis fejlett litográfia volt.

A különbség óriási.

Kína már most előrelépést tesz a DUV immersion technológiában. Ez régebbi az EUV-nál, de többszörös mintázással fejlett csomópontokig feszíthető. A SMIC már megmutatta, meddig vihető el a DUV EUV nélkül: bonyolultabb, lassabb és drágább gyártási folyamattal.

Ezzel párhuzamosan EUV-projekt is fut. Decemberben jelentek meg hírek egy Kínában, korábbi ASML-mérnökök közreműködésével épített prototípusról. A gép képes volt EUV-fényt előállítani, chipeket azonban még nem gyártott. A Reuters akkor arról írt, hogy Peking nagyjából ugyanarra a mérföldkőre, 2030 környékére időzíti a félvezetőipari önállóságot.

A laborban működő rendszer és a jó kihozatallal, több millió chipet gyártó üzem között azonban igen nagy a távolság.

A Zeiss 15 évet, Huang négyet mond

Itt válnak igazán látványossá az előrejelzések közti különbségek.

Frank Rohmund, a Zeiss félvezetőipari üzletágának vezetője szerint Kínának hozzávetőleg 15 évre lehet szüksége saját EUV-rendszerekhez. Véleménye különösen súlyos, hiszen a Zeiss gyártja azokat az optikai rendszereket, amelyek nélkül az ASML EUV-gépei nem létezhetnének; Rohmund korábban a vállalat EUV-területét is vezette.

Huang négy évet említ, Musk pedig két-három évet a számítási és gyártási korlátok tágabb körének megoldására.

Nem ugyanarról a technológiai küszöbről beszélnek, és ez magyarázza a becslések jó részének eltérését.

Az ASML eközben nem áll meg. A cég azt vizsgálja, hogy a gyártást 2028-ban több mint 110 Low-NA EUV-rendszerre növelje, a 2027-re tervezett legalább 80 gép után. A keresletet elsősorban az MI-chipek kapacitásának gyors bővülése hajtja.

Az ASML ráadásul idén bemutatott egy 1000 W-os EUV-fényforrást, szemben a korábbi 600 W-tal. A cél 2030-ra óránként 330 wafer körüli termelékenység elérése. Kínának tehát nem álló célpontot kell utolérnie: a mérce folyamatosan feljebb kerül.

Peking számára egyértelmű a nyomás. Az EUV-rendszerek Kínába irányuló exportját évek óta tiltják, a korlátozásokat pedig fokozatosan egyes fejlett DUV-berendezésekre is kiterjesztették. Ennek közvetlen következménye az a jelentős hazai beruházás, amelyet már a Huawei-nél, a SMIC-nél és a kínai berendezésszállítóknál is látni.

Musk kijelentésében van némi irónia is: ő maga építi a Terafabot, a Tesla, a SpaceX és az xAI chipgyártására szánt óriásprojektet– és saját tapasztalatából is megtanulja, milyen nehéz egy helyre szervezni a gyártást, a tokozást és a szükséges szaktudást.

Kínának nem feltétlenül kell alkatrészről alkatrészre lemásolnia az ASML megoldásait ahhoz, hogy a nyugati korlátozások veszíteni kezdjenek hatékonyságukból. Elég lehet, ha a hazai berendezések megfelelő szintet érnek el a SMIC és a Huawei üzemeinek kiszolgálásához, még akkor is, ha elmaradnak a legújabb holland gépektől.

2030 reális dátum lehet egy, a mainál jóval fejlettebb kínai litográfiai technológia megjelenésére. Az ASML EUV-rendszereinek tényleges utoléréséről viszont még az iparági szereplők sem értenek egyet abban, melyik évtizedben válhat lehetővé.