Linus Sebastian, a Linus Tech Tips csatorna készítője közel egy hónapon át használta a Tesla Full Self-Driving (FSD) rendszerét, és meglepő következtetésre jutott: a technológia jóval fejlettebb, mint várta, de továbbra sem győzte meg arról, hogy havi előfizetést fizessen érte. A kísérletről 2026. november 16-án jelent meg egy 37 perces videó, amely már egymilliónál több megtekintést ért el.

A Teslával kapcsolatban korábban szkeptikus Linus autót cserélt kollégájával, Coltonnal. Ideiglenesen félretette saját Porschéját, és egy HW4 hardverrel és Full Self-Driving (Supervised) rendszerrel felszerelt Tesla Model 3-at vezetett. Rögzítette a napi útjait, hogy kiderüljön, milyen gyakran kell közbeavatkoznia, és valóban csökkenti-e a rendszer a vezetés terhét.

Az első benyomások felülmúlták a várakozásait. Az autó kereszteződőket, útépítéseket, sávváltásokat, gyalogosokat és sűrű forgalmi helyzeteket is kezelt. Linus még két egymást követő, 45 percnél hosszabb útról is beszámolt, amelyek során a célhoz érésig nem nyúlt a kormányhoz vagy a pedálokhoz. Azt is észrevette, hogy a navigáció néhány manuális választás után elkezdte felajánlani az általa kedvelt, rövidebb útvonalat.

Akadtak azonban váratlan FSD-viselkedések is. Az első napon, egy majdnem hibátlan út után a rendszer kis híján nekiütközött egy másik autónak egy parkolóban. Egy másik alkalommal az autó nem engedte bekapcsolni a vezetéstámogatást, mert a kamerák rossz látási viszonyokat jeleztek, feltehetően az erős napfény miatt.

Majdnem tökéletes manőverektől a veszélyes beavatkozásokig

A teszt megmutatta, hogy nagy különbség lehet a rendszer általános teljesítménye és az egyedi helyzetekben tanúsított viselkedése között.

Linus dokumentált esetei között szerepeltek:

  • Túlzott sebesség: egy alkalommal az autó körülbelül 112 km/órával haladt egy 50 km/órás szakaszon, látszólag a környező forgalom tempójához igazodva. Linus azt is bírálta, ahogyan a rendszer az iskolai zónák sebességkorlátozásait kezeli.
  • Problémás manőver egy kereszteződésben: a Tesla nem megfelelő sávból próbált irányt váltani, Linusnak pedig közbe kellett avatkoznia, miután az autó nehéz helyzetben maradt a kereszteződésben.
  • Elhibázott parkolások: az autó többször is körbejárt egy parkolót anélkül, hogy üres helyet választott volna, és ismételten egy szomszédos ingatlan bejáratánál tette ki.
  • Jó reakciók gyalogosokra: a rendszer lassított, amikor valaki átkelésre készült, és észrevett egy sötét ruhás közlekedőt, akit Linus nem vett észre rögtön.
  • Akadályok és állatok: az FSD számos útépítési szakaszt és úttesten lévő tárgyat jól kezelt, állatoknál azonban változóan reagált. Egy mókusnál Linus fékezett, hogy elkerülje az elütés kockázatát.

Az egyik legfontosabb epizódban a rendszer egy nehezen észrevehető közlekedőt detektált. Linus elismerte, hogy kezdetben még a fékezés okát sem értette, mert nem látta az illetőt.

Nem minden beavatkozás jelentett közvetlen veszélyt. Némelyik egyszerű útvonal-korrekció volt, vagy olyan helyzet, amikor a vezetőnek ösztönöznie kellett az autót az út folytatására. Ugyanakkor néhány kritikus beavatkozás egy hónap alatt is elég ahhoz, hogy a vezető ne tudjon teljesen ellazulni.

A kísérlet végén Linus elismerte, hogy a valóban veszélyes helyzetek száma alacsony volt a megtett utak mennyiségéhez képest. A gond az, hogy ezeket nem lehet könnyen előre látni.

Egy rendszer, amely szinte magától vezet, de fizetni kell azért, hogy éber maradj

Linus talán legfontosabb megfigyelése a mentális terhelésről szólt. Bár az FSD a vezetés nagy részét átveszi, a sofőrnek folyamatosan figyelnie kell a forgalmat, készen a beavatkozásra.

Az élményt az ügyeleti munkához hasonlította:

Olyan, mintha ügyeletben lennél a munkahelyeden. Épp nem dolgozol, de folyamatosan rendelkezésre kell állnod, és nem tudsz teljesen kikapcsolni.

Ez az ellentmondás magyarázza pénzügyi ítéletét is. Kanadában a videóban tárgyalt előfizetés ára körülbelül 100 kanadai dollár havonta. Ez hozzávetőleg 24–25 ezer forintnak felel meg, de nem magyarországi hivatalos ár. Linus túl magasnak tartja az összeget egy olyan rendszerért, amely állandó felügyeletet igényel. Kollégája, Colton szívesebben használná, de szerinte nagyjából 50 kanadai dolláros havi díj lenne vonzóbb.

A Tesla korábban havi előfizetéses konstrukcióra állt át az FSD esetében az egyszeri szoftvervásárlás helyett.

Fontos hangsúlyozni, hogy kereskedelmi elnevezése ellenére a Full Self-Driving (Supervised) továbbra is 2. szintű vezetéstámogató rendszer, nem teljesen autonóm vezetési megoldás. A Tesla hivatalos dokumentációja is egyértelműen rögzíti , hogy a vezetőnek mindenkor figyelnie kell, és övé marad az autó irányításának felelőssége.

Európában az elérhetőség a nemzeti hatósági jóváhagyásoktól függ. A rendszer több országban már használati engedélyt kapott; magyarországi használatánál is a helyi jóváhagyások és a Tesla aktuális kínálata lesz a döntő. Korábban a svéd hatóságok is kifogásolták a törvényes sebességhatárok túllépésének lehetőségét, amely a Linus Tech Tips kísérletében is felmerült.

Linus szerint az FSD jelenlegi változata sokkal jobb annál, mint amelyet néhány évvel korábban próbált. Ha a forgalomban töltött időt jogszerűen más tevékenységre használhatná, akár többszörös áron is indokoltnak tartaná az előfizetést. Addig inkább maga vezet.

A teszt egyéni tapasztalat, nem a rendszer biztonságának statisztikai értékelése. Mégis jól összegzi a jelenlegi helyzetet: a Tesla olyan technológiát épített, amely sok helyzetben a vezetés szinte egészét át tudja venni, de a sofőr folyamatos beavatkozási készenlétét még nem tudja kiváltani.

Partnerlink: Ár és elérhetőség az Amazon.de oldalon