Jiang Xueqin professzor rendszeresen jelenik meg a közösségi médiában jövőre vonatkozó előrejelzésekkel. Több korábbi jóslata utólag találónak bizonyult, bár ezek értékelése erősen függ az értelmezéstől. Szerinte helyesen jelezte előre Trump második elnöki ciklusát és az Iránnal kialakuló konfliktust; most azt állítja, hogy az emberi társadalom legfeljebb 50 éven belül összeomolhat.
Egy TikTokon közzétett, hatperces podcast-részletben arról beszél, hogy az államok vezetőit technológiai vállalatokhoz kötődő szereplők válthatják fel, vagyis „tech brok”, például Peter Thiel, akik „network state-eket”irányítanának mesterséges intelligencia, robotok és intelligens megfigyelési rendszerek segítségével. A professzor szerint hasonló összeomlás történt i. e. 1000 körül is.
A bronz akkoriban a mai olajhoz hasonló, világméretű stratégiai erőforrás volt: kereskedelmen és nyersanyagokon keresztül kapcsolta össze a térségeket. „Táplálta” a kor gazdaságát, majd bekövetkezett az összeomlás és „a görög sötét kor”időszaka. Ez valójában egymást erősítő válságok sora volt: gazdasági összeomlás, forradalmak, polgárháborúk és környezeti katasztrófák. Jiang szerint egy bizonyos komplexitási szint felett a társadalmakban felerősödnek a konfliktusok és a háborúk. A mai világban viszont egy nagyhatalom bukását nem feltétlenül követi egy másik felemelkedése: ha az Egyesült Államok megrendülne, annak hatása szerinte dominóként terjedne tovább a globális rendszerben.
A végére még sötétebbé válnak az előrejelzések: „a dollár semmit sem fog érni”, valamint „mind elszegényedünk”. A professzor ugyanakkor tanulást javasol: a tudás értékes erőforrás maradhat. A videó vendége is arra figyelmeztet, hogy ne fogadjuk el készpénznek a jóslatokat, hanem kutassunk, gondolkodjunk, vizsgálódjunk és képezzük magunkat. Jiang szerint az önreflexió is fontos: érdemes tisztázni, hogy a család, a pénz, a barátok vagy az eredmények számítanak-e igazán.
A teljes podcast:
Lényegében a törekvéseinket a „pénz” és az „eredmények” helyett a közösség és a család értékei felé kellene fordítani. A másokkal kialakított kapcsolat a következő időszakban különösen értékessé válhat.
A jövőkép kétségtelenül nyomasztó. Jiang történelmi mintákra, geopolitikai érdekekre és játékelméletre épít; módszerét „prediktív történelemnek”nevezi. Az ilyen modellek korlátja, hogy az emberi viselkedés és a politikai döntések nehezen jelezhetők előre.
Íme az általa tett előrejelzések listája:
| Előrejelzés | Mikor | Értékelés 2026 szeptemberéig |
|---|---|---|
| Donald Trump megnyeri a 2024-es választást | 2024 | ✅ Helyes |
| Az Egyesült Államok közvetlen háborúba vagy konfliktusba kerül Iránnal | 2024. május | ✅ Helyes |
| Az Egyesült Államok bombázza az iráni nukleáris létesítményeket | 2024 | ✅ Helyes |
| JD Vance erős alelnökjelölt lesz | 2024 | ✅ Helyes |
| Trump Nikki Haleyt választja alelnöknek | 2024 | ❌ Téves |
| Putyin nyíltan kiterjeszti Oroszország „nukleáris ernyője” Irán felett | 2024. május | ❌ Hibás |
| Az Egyesült Államok elveszíti az Irán elleni háborút | 2024. május | ⏳ Még nem lehet véglegesen megítélni |
| Az Irán elleni háborúban nem vetnek be nukleáris fegyvereket | később | ⏳ Eddig kedvezően alakult |
Jiang Xueqin kínai–kanadai oktatási szakember és kommentátor, aki az interneten a(z) „Professor Jiang” néven vált ismertté. Újabb népszerűségét elsősorban a(z) „Predictive History” című előadássorozatának köszönheti, amelyben történelmi példákat, játékelméletet, geopolitikát és Isaac Asimov fiktív „pszichohistória” fogalmából merített elképzeléseket kapcsol össze a globális politikai folyamatok elemzésére és előrejelzésére.
Jiang 1999-ben végzett a Yale College-ban, pályája jelentős részét pedig a kínai oktatásban töltötte. Dolgozott többek között a Shenzhen Middle Schoolban és a Peking University High Schoolban, a pekingi Moonshot Academy-n pedig nyugati filozófiát tanított. A Harvard Graduate School of Education oktatási kezdeményezéseihez is kapcsolódott. Az interneten használt „Professor Jiang” megnevezés ugyanakkor nem azonos egy hagyományos egyetemi professzori állással.




