A Meta az elmúlt években többféle okosszemüveg-koncepcióval próbálkozott, a kamerás Ray-Ban modellektől a kijelzős változatokig. A Connect 2026-on azonban nagyobbat lépett: a Meta VR Glasses nagyjából 100 grammos, a számítógépet pedig külön modulba helyezi, míg a Ray-Ban Meta Audio épp ellenkező irányba megy: kamerát és kijelzőt sem használ, így 43 grammos lehet. A két termék eltérő módon ugyanarra a problémára ad választ: hogyan lehet a nehéz VR-headsetek helyett valóban szemüvegszerű eszközt készíteni.
A Meta VR Glasses 2027 tavaszán jelenik meg az Egyesült Államokban 1299,99 dolláros áron. Ez magyar áfával és hozzávetőleges árfolyammal számolva körülbelül 580 ezer forintos árszintet jelenthet, ha a termék hazánkba is eljut. A Ray-Ban Meta Audio 349 dollárba kerül, értékesítése október 13-án indul; ez nagyjából 155 ezer forintos magyar bruttó ársávnak felelhet meg. Előbbi komoly VR-élményt ígér kisebb tömeggel, utóbbi a vizuális funkciókról mond le az üzemidő, a tömeg és a diszkrétebb használat érdekében.
A Meta a szemüvegkeretből a zsebbe költözteti a számítógépet
A Meta VR Glasses megoldása pragmatikus: a kijelzők és a szenzorok a szemüvegben maradnak, a processzor, az akkumulátor és a tárhely viszont optikai kábellel csatlakozó külső modulba kerül.

A külső egység övre csíptethető vagy zsebben hordható. Marad tehát kábel a felhasználó és a számítógép között, cserébe a szemüveg tömege körülbelül 100 gramm.
A külső modulban az új Snapdragon Reality Elite platform dolgozik. A Qualcomm a chipet olyan XR-architektúrákhoz is tervezte, ahol a rendszer nagyobb teljesítményigényű része nem a keretben kap helyet. A platform akár 48 TOPS AI-teljesítményt kínál, és a hőt, valamint magas fogyasztást termelő komponenseket az arctól távolabb helyezi.
A szemüveg 5K-s, 37 pixel/fok felbontású micro-OLED paneleket és Dolby Visiont használ. A keretbe épített hangszórók támogatják a Dolby Atmos hangzást, a vezérlés pedig szemkövetéssel, kézgesztusokkal és hanggal működik. Hagyományos kontrollerek nem kötelezők.

A Meta ígéretei szerint:
- akár 3 óra nagy felbontású médialejátszás;
- 45 W-os töltés a külső modulhoz;
- több mint 75, kizárólag kézzel vezérelhető játék;
- Xbox Cloud Gaming;
- több virtuális kijelző munkához;
- virtuális billentyűzetté és érintőpaddá alakítható felületek;
- 3D-s filmek és IMAX Enhanced minősítés;
- Hologram Calling hívások fotórealisztikus beszélgetőpartner-megjelenítéssel.
Évente több mint 100 magával ragadó élő sportközvetítést is ígérnek. A gyakorlatban azonban az lesz a döntő, mennyire zavaró a kábel két óra után, felmelegszik-e a zsebben lévő modul, és a gesztusvezérlés otthoni környezetben is olyan megbízhatóan működik-e, mint egy ellenőrzött bemutatón.

A Vision Pro terhe továbbra is a tömege
Az Apple-lel való összevetés szinte magától adódik.
A jelenlegi, M5-ös Apple Vision Pro tömege konfigurációtól függően 750 és 800 gramm között van. A külső akkumulátor további 353 grammot tesz hozzá, bár ezt nem a fejen kell viselni. Amerikai ára 3499 dollár, ami magyar áfával és közelítő árfolyammal mintegy 1,56 millió forintos szintet jelentene.
| Jellemző | Meta VR Glasses | Apple Vision Pro M5 |
|---|---|---|
| Arcon viselt tömeg | ~100 g | 750–800 g |
| Feldolgozás | Snapdragon Reality Elite külső modulban | Apple M5 + R1 a headsetben |
| Akkumulátor | külső modulban | 353 grammos külső akkumulátor |
| Megadott üzemidő | akár 3 óra média | akár 2,5 óra használat / 3 óra videó |
| Vezérlés | szem, kéz, hang | szem, kéz, hang |
| Kijelző | micro-OLED, 5K, 37 PPD | micro-OLED, 23 millió pixel |
| Amerikai ár | 1299,99 dollár | 3499 dollár |
| Elérhetőség | 2027 tavasza | elérhető |
A két termék eltérő felépítésű, és nem pontosan ugyanazt az élményt nyújtja. A Vision Pro jóval több hardvert hordoz közvetlenül a headsetben, már forgalomban van, saját visionOS rendszerrel és szoftveres ökoszisztémával. A Meta VR Glassesnek még a bemutatóból bolti termékké kell válnia.
A tömegük viszont minden különösebb magyarázat nélkül összevethető.
A Vision Pro első tesztjei következetesen a kényelemre és a hosszabb használat során érzett nyomásra hívták fel a figyelmet. Az Apple Vision Pro tesztjeinek összképe jól mutatta a kontrasztot a termék technikai színvonala és aközött, hogy a felhasználó folyamatosan jelentős tömeget visel az arcán.
A Meta másként közelít a problémához: a hardver jelentős részét egyszerűen kivette a szemüvegkeretből.

Az Apple könnyebb szemüveget akart, de a projektek iránya többször változott
Itt a Meta bemutatója többről szól, mint puszta grammokról.
Az Apple évek óta dolgozik a Vision Prónál sokkal könnyebb szemüveg ötletén, de az útját több változás kísérte. A Bloomberg 2025-ben arról írt, hogy az Apple leállította az N107 projektet: az AR-szemüveg eredetileg iPhone-nal, később Maccel működött volna. A fejlesztés gondjai között az energiafogyasztás és az üzemidő is szerepelt.
A jelenleg emlegetett irány óvatosabb. Későbbi információk kamerás, mikrofonos, hangszórós és AI-funkciós Apple Glassesről szólnak, amely az első generációban még nem kap AR-kijelzőt. A megjelenés 2027 vége felé jöhet, de az Apple a terméket hivatalosan nem jelentette be.
Ez az első generációs Apple Glassest inkább a Ray-Ban Meta termékvonalhoz közelítené, nem a Vision Pro miniatürizált változatához.
Az Apple irányváltásáról már korábban is érkeztek beszámolók. A különbség az, hogy a Metának már több, az arcra helyezhető termékkategóriája van: kamerás szemüvegek, kijelzős modellek, most egy kamera nélküli audiováltozat és egy nagyjából 100 grammos VR-rendszer.
Az Apple kínálatában ott a Vision Pro, a többi projektről viszont egyelőre beszámolókból, nem bejelentett termékekből tudunk.

A Ray-Ban Meta Audio szinte mindent elhagy, ami nem kell az egész napos viselhetőséghez
A Ray-Ban Meta Audio a Meta VR Glassesszel ellentétes irányt képvisel. Ahelyett, hogy a lehető legtöbb technológiát zsúfolná a keretbe, éppen azokat az alkatrészeket hagyja el, amelyek a bonyolultságot növelik.
Nincs rajta kamera, és kijelzője sincs.
43 grammot nyom, nyitott kialakítású hangszórókat, mikrofonokat és Meta AI-hozzáférést kínál. A gyártó szerint az üzemidő 12 óra, a tokkal együtt pedig összesen 48 óra. A Clubmaster és Burbank stílusokban 23 keret- és lencsekombináció érkezik.
Lényegében inkább egy szemüvegkeretbe rejtett audioeszközhöz áll közel, mint egy kiterjesztett valóságra szánt számítógéphez.
A kamera elhagyása a kategória egyik legérzékenyebb elemét is kiiktatja. A kamerás okosszemüvegek elkerülhetetlenül felvetik a magánszféra és a beleegyezés nélküli felvételek kérdését. A Meta nem állítja, hogy elsősorban ezért készítette az Audio modellt, így ezt nem is lehet szándékként tulajdonítani neki. Az eredmény ettől még ugyanaz: kamera nélkül eltűnik a környezet egyik legkézenfekvőbb kifogása.
Úgy tűnik, a Meta elfogadta, hogy az okosszemüvegeknek nem kell feltétlenül egyetlen fejlődési vonalat követniük. Egy modell lehet kizárólag audiotermék, egy másik kamerás, egy harmadik pedig a VR-t viheti jóval könnyebb formátumba.

A Meta olyan kompromisszumot vállalt, amelyet az Apple eddig került
Az Apple a Vision Prót az integráció gondolata köré építette. Az eredmény műszakilag lenyűgöző, de nehéz, nagyon drága, és aligha téveszthető össze egy hétköznapi viseletre szánt eszközzel.
A Meta rövidebb utat választ: ha a processzor és az akkumulátor nem fér el kényelmesen a keretben, akkor a zsebbe költözteti őket.
Az optikai kábel nem elegáns. A háromórás üzemidő sem meggyőző, ahogy az 1299 dolláros ár sem tömegterméket jelez. A Hologram Callingot, a virtuális billentyűzetet és a gesztusvezérlést is valódi használatban kell még bizonyítania, mielőtt komoly vásárlási érvvé válhatna.
A Meta ugyanakkor olyasmit tett le az asztalra, amit az Apple eddig nem mutatott be piacra szánt, bejelentett termékként: VR-t egy körülbelül 100 grammos eszközben.
Itt merül fel az a kérdés, amely kényelmetlen helyzetbe hozza a Vision Prót . Az Apple rengeteget fektetett abba, hogy a teljes számítógép a lehető legközelebb legyen a felhasználóhoz. A Meta lényegében azt állítja: talán erre nincs is szükség.
Ha a választás közel 800 grammnyi arcon viselt tömeg, vagy 100 gramm és egy zsebben hordható modul között dől el, már nem olyan egyértelmű, hogy az integráltabb termék a jobb megoldás.




