AMD processzorait és grafikus gyorsítóit is a kvantumszámítás jövőjének szolgálatába állítja, a PsiQuantummal kötött kibővített partnerségben. A két vállalat kvantumrendszereket kapcsolna össze szuperszámítógépekkel és mesterséges intelligenciával, az AMD pedig részesedést is kíván vásárolni partnerében. A befektetés összegét nem hozták nyilvánosságra – írja a Reuters.

A kutatók számára ez az összekapcsolás új lehetőségeket nyithat az orvoslásban, a kémiában és az energetikában. A biztonsági szakértők számára ugyanakkor a kvantumszámítógépek fejlődése kellemetlen kérdést vet fel: mi lesz azokkal az adatokkal, amelyeket olyan titkosítási eljárások védenek, amelyeket ezek a gépek egy nap feltörhetnek?

Mit épít az AMD és a PsiQuantum?

A partnerség nem a nulláról indul. A PsiQuantum már korábban is használta az AMD programozható Versal technológiáját kvantumplatformja fejlesztéséhez. Az együttműködés most AMD EPYC processzorokra, Instinct GPU-gyorsítókra és a ROCm szoftverre is kiterjed, a PsiQuantum szilíciumfotonikán alapuló technológiája mellett, amely fénnyel végzi a kvantuminformáció-feldolgozást.

Az AMD a PsiQuantummal fektet a kvantumszámításba: mit hozhat az MI, és milyen titkosítási kockázatokat vet fel
Az AMD a PsiQuantummal fektet a kvantumszámításba: mit hozhat az MI, és milyen titkosítási kockázatokat vet fel 2

A cél, hogy a kvantumrendszerek együtt dolgozzanak a hagyományos számítási infrastruktúrával és az MI-vel. Nem arról van szó, hogy holnap kvantumszámítógépre cseréljük a PC-ket: speciális rendszerekről beszélünk, amelyek egyes nehéz feladatoknál a már ismert processzorokkal és GPU-kkal együtt működhetnek.

Erre példát kínál a gyógyszerkutatás. A két vállalat szerint a PsiQuantum módszereivel és AMD GPU-kkal korai eredményeket értek el a daganatellenes kezelések fejlesztése szempontjából releváns molekulák szimulációjában. A bemutatott eredmények klasszikus hardvert használnak, az együttműködés pedig jövőbeli kvantumrendszerek alkalmazásainak előkészítésére is szolgál.

A hasznos kvantumszámításig még hosszú út vezet: még az olyan látványos bemutatók is, mint a Google kvantumszámítógépei, felvetették, milyen gyorsan tudnak ezek a rendszerek a laboratóriumi teszteken túl gyakorlati problémákat megoldani.

Nagy lehetőségek, de titkosítási probléma is

Hosszú távon az ilyen rendszerek segíthetnek molekulák szimulációjában, új anyagok felfedezésében vagy bonyolult optimalizálási feladatok megoldásában. Az MI az adatelemzésben és a kvantumrendszert körülvevő folyamatok kezelésében is szerepet kaphat. A kézzelfogható előnyök azonban a hardver fejlődésétől és az adott alkalmazástól függnek.

Van árnyoldala is. Egy kellően erős kvantumszámítógép veszélyeztethet bizonyos, ma használt nyilvános kulcsú kriptográfiai eljárásokat, köztük az RSA-t és az elliptikus görbéken alapuló kriptográfiát. Ezek számos digitális szolgáltatásban védik a kommunikációt és segítik a személyazonosság ellenőrzését.

Ez nem jelenti azt, hogy minden jelszó azonnal olvashatóvá válik, vagy hogy minden titkosítás haszontalanná lesz. A kockázat az alkalmazott algoritmustól, a megvalósítástól és egy megfelelően fejlett kvantumszámítógép megjelenésétől függ.

Az amerikai NIST szerint a jelenlegi kvantumrendszerek még túl kicsik és instabilak ahhoz, hogy ilyen módon veszélyeztessék a titkosítást. Nem tudjuk, mikor jelenhet meg erre képes gép.

Ma ellopott, később visszafejtett adatok

A bankok, vállalatok és intézmények mégsem várhatnak egy ilyen számítógép megjelenéséig. A támadók már most begyűjthetnek titkosított adatokat, abban bízva, hogy évekkel később vissza tudják fejteni azokat. A „harvest now, decrypt later” forgatókönyv különösen azoknál az információknál fontos, amelyeknek sokáig bizalmasnak kell maradniuk: egészségügyi nyilvántartásoknál, üzleti titkoknál vagy érzékeny dokumentumoknál.

A kockázat lényege, hogy a szervezeteknek nemcsak azt kell mérlegelniük, ki férhet hozzá az adataikhoz ma, hanem azt is, meddig kell azokat védeni.

A NIST már közzétette a posztkvantum-kriptográfiai szabványokat és az átállásra vonatkozó ajánlásokat. A migráció nem egyetlen kapcsoló átfordítása: az algoritmusokat alkalmazásokban, eszközökben, szervereken és az egymással kommunikáló szolgáltatásokban is le kell cserélni.

Az MI és a kvantumszámítás összekapcsolását ezért mindkét lehetőséget szem előtt tartva érdemes figyelni. Gyorsíthatja a kutatást, és segíthet a kvantumrendszerek hibajavításában, ugyanakkor a támadók kezében az egyre erősebb eszközök további nyomást helyezhetnek a biztonságra. Az AMD és a PsiQuantum bejelentése ugyanakkor nem tartalmaz olyan demonstrációt, amely szerint az MI-vel kombinált rendszerük képes lenne feltörni titkosítást vagy jelszavakat.

A két vállalat további részleteket ígér az együttműködésről a november 15. és 20. között Chicagóban megrendezett SC26 konferencián.