Komoly vita középpontjába került a T-Mobile az Egyesült Államokban, miután a szolgáltató állítólag hat hónapnyi, Georgia Fort újságíróhoz tartozó telefonos adatot adott át a hatóságoknak anélkül, hogy erről őt értesítették volna. Nagyjából 10 ezer, hívásokhoz és üzenetekhez kapcsolódó rekordról van szó, amelyeket a minnesotai bevándorlási és vámhatóság (ICE) egyik akciója elleni tiltakozásokkal összefüggő nyomozás során szereztek meg.
Fontos, hogy a hatóságok nem a beszélgetések vagy SMS-ek tényleges tartalmát, hanem a hozzájuk kapcsolódó metaadatokat kapták meg. Egy újságíró esetében ezek az információk így is rendkívül érzékenyek lehetnek, hiszen megmutathatják, kivel, mikor és milyen gyakran kommunikált. Caitlin Vogus, a Freedom of the Press Foundation vezető jogtanácsosa arra figyelmeztet, hogy az ilyen adatok segíthetnek a hatóságoknak az újságíró bizalmas forrásainak azonosításában.
Az ügyet tovább súlyosbítja, hogy az amerikai kormány úgynevezett „administrative summonses”, vagyis bíró előzetes jóváhagyását nem igénylő közigazgatási idézéseket alkalmazott. A hatóságok konkrétan a 19 U.S.C. 1509-re hivatkoztak, amely hagyományosan vámügyi vizsgálatokhoz kapcsolódó rendelkezés. Védőügyvédek vitatják ennek alkalmazását egy belföldi büntetőügyben, szerintük a jogi eszközt nem arra a célra használják, amelyre eredetileg szánták.
Ugyanezek a hatóságok állítólag a Google-től is kértek információt Georgia Fortról, a cég azonban ilyen feltételek mellett megtagadta az adatszolgáltatást. A Google szerint a megkeresés sérthette volna a Stored Communications Actet, és kérte, hogy a hatóságok igazolják a nyomozás vámügyi ügyhöz való kapcsolódását. A T-Mobile ezzel szemben teljesítette a kérést. Az újságírót ráadásul nem értesítették az adatok átadása előtt, így nem is volt lehetősége megtámadni az eljárást.
A T-Mobile szerint jogszerűen járt el. A szolgáltató szóvivője közölte, hogy a vállalat komolyan veszi a magánélet védelmét, és csapatai minden kormányzati megkeresést megvizsgálnak válaszadás előtt. A cég ugyanakkor az egyedi ügyről nem kívánt nyilatkozni.
A vita túlmutat a T-Mobile konkrét ügyén: azt veti fel, milyen könnyen juthatnak hozzá az amerikai hatóságok felhasználói metaadatokhoz bírói végzés nélkül. A kormány szerint a Section 1509 a vámhatóság hatáskörébe tartozó jogsértések kivizsgálására is használható, míg a kritikusok szerint ez túlságosan tág értelmezés, amely akár az amerikai alkotmány negyedik kiegészítésében rögzített védelemmel is ütközhet.
Újságírók számára a kérdés különösen érzékeny: a beszélgetések tartalma nélkül is elegendő lehet több ezer kapcsolat listája ahhoz, hogy veszélybe kerüljön a források anonimitása.
