Az Európai Unió tervei, amelyek a Huawei és a ZTE berendezéseinek kivezetését célozzák a távközlési hálózatokból, komoly ellenállásba ütköznek a nagy szolgáltatók részéről. Az üzemeltetők szerint a meglévő infrastruktúra lecserélése akár 40 milliárd euróba kerülhet, ami az 5G- és 6G-fejlesztésekre szánt beruházásokat is érintheti.
Az Euronews szerint 17 európai távközlési vállalat vezetője írt nyílt levelet az uniós intézményeknek. Az aláírók között az Orange, a Deutsche Telekom és a Telefónica képviselői is szerepelnek, akik kiegyensúlyozottabb megközelítést kérnek az új szabályozásban.
Mit tartalmaz az uniós terv?
Az európai hatóságok szigorúbb szabályokat készítenek elő a kiberbiztonsági szempontból magas kockázatúnak minősített hálózatieszköz-beszállítókkal szemben. Bár a javaslatok név szerint nem említik a Huawei vagy a ZTE vállalatot, elsősorban a kínai cégeket célozzák. Egy beszállító magas kockázatúvá minősítése után a szolgáltatók három évet kaphatnak berendezéseinek kivezetésére.
Az iparág képviselői szerint az EU-n kívüli beszállítókra kiterjedő általános tiltás akár 40 milliárd euróba kerülhet. Az infrastruktúra cseréjére fordított összeg csökkentheti az optikai hálózatok bővítésére és a következő generációs mobiltechnológiák fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat.
Európában továbbra sincs egységes megközelítés
Az Európai Bizottság 2023-ban arra kérte a tagállamokat, hogy mérsékeljék a Huawei és a ZTE jelenlétét a mobilhálózatokban, de az ajánlások végrehajtása egyenetlen volt. Svédország megtiltotta a két vállalat berendezéseinek használatát az 5G-infrastruktúrában, Franciaország pedig egyes engedélyek meg nem hosszabbításával fokozatos kivezetést választott.
Németország külön ütemtervet alkalmaz: a Huawei és a ZTE kritikus komponenseit 2026 végéig el kell távolítani az 5G-hálózatok magjából, az érintett irányítási rendszerek kritikus funkcióit pedig 2029-ig kell lecserélni.
Az európai javaslatok egyelőre egyeztetés alatt állnak. A következő időszak kulcskérdése lesz, miként hangolhatók össze a kiberbiztonsági célok a szolgáltatók költség- és fejlesztési kockázataival. Magyarország számára is lényeges, hogy egy esetleges közös uniós szabályozás milyen tempóban és milyen beruházási terhekkel alakítja át a mobilhálózatokat.
