A hajlítható telefonok használói nagyjából 14-szer többet költenek, mint a hagyományos készülékek tulajdonosai, állítja a Google egy Android-fejlesztőknek szóló hivatalos anyagban. Az adat a Pixel 11 Pro Fold rajtja kapcsán került elő, és a célja világos: a vállalat meg akarja győzni a fejlesztőket arról, hogy a hajlítható kijelzőkre való optimalizálás nem pusztán dizájnkérdés, hanem üzleti lehetőség is.
A Google az információt a hivatalos Android Developers X-fiókon is megismételte, ezúttal kifejezetten az alkalmazáson belüli vásárlásokra utalva:
A 14x elsőre látványos szám, de érdemes fenntartásokkal kezelni. A Google nem közölte az átlagos költést, a vizsgált időszakot és az alkalmazáskategóriák szerinti megoszlást sem. Az sem derül ki, hogy előfizetések, játékok, prémium funkciók vagy más vásárlások húzzák-e fel elsősorban az átlagot. Két felhasználói csoport arányáról van tehát szó, nem a hajlítható telefonok tulajdonosainak teljes költési képéről.
Kézenfekvő magyarázat, hogy aki közel 2000 eurós telefont vásárol, szoftverre is szívesebben áldoz. A Google Pixel 11 Pro Fold indulóára 1999 euró, ami magyar viszonyok között nagyjából 800 ezer forintos árszintet jelenthet, míg egy Galaxy Z Fold8 is a közel egymillió forintos prémium kategóriába várható. Az összefüggés logikusnak tűnik, de a Google nem szolgáltatott olyan adatot, amely bizonyítaná, hogy a telefon ára okozza ezt a különbséget.
A hajlítható készülékek a piaci részesedésüknél többet érhetnek a fejlesztőknek
Érdekesebb, mire használja a Google ezt a statisztikát. Az üzenet nem a vásárlóknak, hanem az alkalmazásfejlesztőknek szól. A Pixel 11 Pro Fold hagyományos külső kijelzőt és jóval nagyobb belső panelt kapott; a Google olyan felületeket javasol, amelyek a rendelkezésre álló helyhez igazodnak, nem egyszerűen egy nagyobb képátlóra széthúzott mobilnézetek. Ide tartoznak a kétpaneles elrendezések, a multitasking, az alkalmazásállapot megtartása nyitáskor és csukáskor, illetve a zsanér természetes elválasztóként való kezelése.
Ez jól látható olyan készülékeken is, mint a Samsung Galaxy Z Fold8, ahol a belső kijelző már nem csupán a külső panel nagyobb változata. A plusz helyet jól kihasználó alkalmazások egyszerre több tartalmat jeleníthetnek meg, és a tabletekhez közelebb álló használatot nyújthatnak. A felhasználónak ez kényelmet, a fejlesztőnek pedig – a Google szerint – magasabb bevételt is jelenthet.
Az Android egyébként is az adaptív kijelzők felé tereli az alkalmazásokat
A nyomás nem csak az új hajlítható modellek felől érkezik. Android 17 alatt az API 37-et célzó alkalmazások 600 dp-nél nagyobb minimális szélességű kijelzőkön már nem kényszeríthetnek ki azonos orientációs, képarány- és átméretezési korlátozásokat. A rendszer ezzel a tabletekhez, hajlítható mobilokhoz és más nagy formátumokhoz való jobb alkalmazkodást ösztönzi.
A 14-szeres költésről szóló adat kereskedelmi érvet is ad ehhez a változáshoz. A hajlítható készülékek továbbra is drágák, és a teljes okostelefonpiac kis részét adják, használóik azonban az alkalmazás-ökoszisztéma számára aránytalanul értékesek lehetnek. A Google egyelőre nem mondja meg, mit vásárolnak ilyen nagy arányban; annyit viszont világossá tesz, hogy a nagy kijelzős élményt nem érdemes többé utólagos igazításként kezelni.
