Létezik egy nyilvános térkép, amelyen közel valós időben követhetők az országok között zajló támadások, fertőzések és spamkampányok. A neve: Bitdefender Threat Map – az a fajta oldal, amelyet kíváncsiságból nyitunk meg, aztán percekig figyeljük az események áramlását.
A felület egyszerű: világtérkép, pontok és útvonalak, oldalt pedig az esemény időpontja, típusa, feltételezett kiindulási és célországa látható. A Bitdefender három kategóriába sorolja az adatokat: attacks, infections és spam. Nem hackerfilm, hanem szemléltetés arról, hogy az internet folyamatos támadás alatt áll – akkor is, amikor épp mobilos benchmarkokról, kamerákról és készülékszínekről vitatkozunk.
Fontos árnyalat, hogy a térkép nem a „legtöbb hackerrel rendelkező országok” rangsora, és nem is az internet teljes körű felmérése. Azokat az eseményeket mutatja, amelyeket a Bitdefender a saját adatfolyamában közzétesz. Egy adott országból induló pont jelenthet például fertőzött PC-t vagy feltört szervert is, nem feltétlenül azt a helyet, ahonnan valaki ténylegesen támadást indít.
A térkép leginkább abban hasznos, hogy tágabb összefüggésbe helyezi a gyakori biztonsági híreket. Ilyenek az ismert webáruházak nevével visszaélő adathalász kampányok, illetve a Google Playre felkerülő kémprogramok. Külön-külön elszigetelt eseteknek tűnhetnek, a Threat Mapen azonban látszik, hogy a spam, a csalási kísérletek és a fertőzések állandó háttérzajt jelentenek.
Nem pusztán egy animált térkép keltette benyomásról van szó. Az ENISA uniós elemzésében 4875 incidenst vizsgált, és a megfigyelt esetekben a phishinget jelölte meg elsődleges behatolási módként, mintegy 60%-os aránnyal; az ügynökség a mobileszközöket célzó támadások számának növekedését is kiemelte. A Verizon DBIR 2025 – egy másik független forrás – több mint 22 000 biztonsági incidenst és 12 195 megerősített adatsértést elemzett.
Ez kapcsolódik a banki és online csalásokról szóló figyelmeztetésekhez is: a megtévesztő üzenetek és hamis alkalmazások ellen a térkép önmagában nem véd. Nem állítja meg a csomagértesítésnek álcázott SMS-t, a WhatsAppon kapott linket vagy a Play Store-ba feltöltött hamis alkalmazást. A probléma méretét viszont láthatóvá teszi. Néhány percnyi térképnézés után nehezebb félvállról venni egy banktól, futártól vagy ismerőstől érkező „sürgős” üzenetet.
