Egy új, 200 ezer anonim Bing Copilot-beszélgetésre épülő elemzésben tette közzé a Microsoft azt a listát, amely megmutatja, mely munkakörök kerülhetnek először az MI célkeresztjébe. A kutatás 2024 januárja és szeptembere között zajlott, és elsősorban az információfeldolgozás, kommunikáció és tartalomkészítés területein mutatott erőteljes automatizálási potenciált.
A mesterséges intelligencia nem az izomerőt, hanem a kognitív rutint váltja ki – főként ott, ahol strukturált adatokkal, ismétlődő döntésekkel és nyelvi mintákkal dolgoznak. A vizsgált beszélgetések többségében a felhasználók három dologra kértek segítséget: információgyűjtés, tartalomírás és tanácsadás. Ezek mind jellemzően olyan feladatok, amelyeket ezek a szakmák napi szinten végeznek.
A 10 leginkább veszélyeztetett szakma a Microsoft szerint:
- Tolmácsok és fordítók
- Történészek
- Légiutas-kísérők és személyzet
- Értékesítési képviselők
- Írók és szövegírók
- Ügyfélszolgálati munkatársak
- CNC-gépkezelők
- Telefonközpont-kezelők
- Jegyértékesítők és turisztikai ügyintézők
- Rádiós műsorvezetők és bemondók
A közös nevező? Ezekben a munkakörökben a feladatok jórészt az MI által már egész jól végzett területekre koncentrálnak: nyelvi modellek, automatizált párbeszédek és szövegalapú interakciók. A nagy nyelvi modellek – mint amilyen a Copilot is – már most képesek alapfeladatokat automatizálni, ami csökkenti az emberi közreműködés szükségességét.
A Microsoft viszont óvatos optimizmust közvetít: a szakértők szerint nem érdemes azonnal katasztrófát vizionálni. Egyes feladatokat valóban algoritmusok fognak átvenni, de sok munkakörhöz továbbra is szükség van emberi ítélőképességre, empátiára, rugalmasságra – ezekben az MI még mindig gyenge.
Az üzenet világos: nem az MI a probléma, hanem az, ha nem alkalmazkodunk. A fókusz most a technológiát kiegészítő készségek fejlesztésén van – különösen azokon, amelyek az emberi jelenlétet értelmezhetővé és pótolhatatlanná teszik.
