Az AI-ba áramló tőke összege folyamatosan nő: milliárdok mennek chipekre, adatközpontokra és olyan technológiák fejlesztésére, amelyeknek még bizonyítaniuk kell, hogy képesek kitermelni a beruházásokhoz mért profitot. Magyar befektetői szemmel is egyre fontosabb kérdés, meddig tartható fenn ez az ütem. Az első komoly figyelmeztető jelek Kínából érkeznek, ahol a befektetői lelkesedést látványos tőzsdei korrekció váltotta fel.
A Reuters szerint a jelentős AI- és félvezetőipari cégeket tömörítő kínai STAR50 index a 2026 júliusi csúcsához képest mintegy 40%-ot veszített az értékéből. Kevesebb mint négy hónap alatt közel 480 milliárd dollárnyi piaci kapitalizáció tűnt el.
Az érintett cégek közé tartozik a humanoid robotokat gyártó Unitree, amelynek részvényei az augusztusi tőzsdei bevezetés óta megfeleződtek. A memóriagyártó CXMT egyetlen hónap alatt több mint 25%-ot esett, míg az optikai komponenseket szállító Zhongji Innolight és Eoptolink árfolyama a nyári csúcsokhoz mérten nagyjából 60%-kal csökkent.
A gond nem csupán az, hogy az AI-beruházások megtérülése lassabb lehet a vártnál. Az amerikai kereskedelmi korlátozások, az egyre élesebb verseny és a túlzó értékeltségek is rontották a piaci hangulatot. A korrekció után is a STAR50 index hozzávetőleg az éves profit százszorosán forog, szemben a Nasdaq 100 körülbelül harmincszoros szorzójával.
Ez nem feltétlenül az AI-ipar összeomlását jelzi, inkább azt, hogy a befektetők jóval szigorúbban vizsgálhatják majd a jövedelmezőséget. Lassulhatnak a finanszírozási körök és a tőzsdei bevezetések, a stabil bevétel nélküli vállalatok pedig különösen sérülékenyek lehetnek.
Az AI tehát nem tűnik el, de komoly próbára kerül az az időszak, amikor már önmagában a mesterséges intelligenciához kötődő címke is garantálta a befektetői lelkesedést.
