A Huawei a SingleRAN 22.1-gyel a telefonos MI-t közvetlenül a mobilhálózatba viszi, egy kereskedelmi szoftvercsomaggal, amely az MI-boom kevésbé látványos oldalát, a készülékekből a hálózat felé irányuló forgalmat célozza. A bevezetésről a Huawei Central is beszámolt; a Huawei szerint a verzió elérte a GA státuszt, és már 23 ország 35 helyszínén használják kereskedelmi környezetben.
A Huawei konkrét számokat is közölt. A GigaUplink felhasználónként több mint 30%-os feltöltési sebességnövekedést ígér, és FDD 8T8R, Massive MIMO, valamint interferenciacsökkentés kombinációjával nagyjából 20 Mbps-os uplink élményt céloz. A GigaBand lehetővé teszi, hogy a 4G és az 5G megossza az FDD-spektrum egyes részeit, míg az iBeam 3.0 az előző generációkhoz képest több mint 15%-kal nagyobb letöltési sebességet hozhat. Ezek gyártói állítások, nem független benchmarkeredmények.
Miért válik érdekessé a feltöltési sebesség?
A „Mobile AI” könnyen újabb 5G-s címkének tűnhet, de a feltöltési forgalom növekedése a Huawei prezentációin kívül is mérhető. Az Ericsson 2025-ben 55 szolgáltató forgalmát elemezve azt találta, hogy 43 esetében a feltöltési forgalom gyorsabban nőtt, mint a letöltési. Közülük 17-nél a növekedési ütem több mint másfélszeres volt.
Ennek oka, hogy a telefonok és más eszközök már nem csupán adatot fogyasztanak, hanem folyamatosan küldenek is a felhőbe: videót multimodális asszisztensekhez, MI-szemüvegekhez, csatlakoztatott kamerákhoz, felhős játékhoz vagy felhasználók által készített tartalmakhoz. Az Ericsson közepes ütemű elterjedést feltételező forgatókönyve szerint az ehhez kapcsolódó uplinkforgalom 2031-re a 2025-ös szint háromszorosára nőhet. A Huawei már a 2025-ös MWC-n is beszélt erről az eltolódásról egy korábbi anyagában.
A SingleRAN 22.1 azt is intelligensebben igyekszik eldönteni, hogy ki kapjon rádiós erőforrásokat. Az IDEA dinamikusan foglalhat erőforrást egyes szolgáltatásoknak vagy felhasználói csoportoknak, a RANSpirit pedig távközlési modellek és digitális ikrek segítségével, az üzemeltetői szándék alapján osztja el azokat. Ez nem kizárólag Huawei-irány: a 3GPP a Release 18-ban már bevezetett AI/ML-mechanizmusokat az energiatakarékossághoz, a terheléskiegyenlítéshez és a mobilitásoptimalizáláshoz, a Release 19 pedig a network slicing, illetve a lefedettség- és kapacitásoptimalizálás felé bővíti a területet.
Van egy kevésbé reklámozható, az üzemeltetőknek mégis fontos elem is: a fogyasztás. A Huawei szerint az új „sleep” mechanizmus a kereskedelmi hálózatok energiafelhasználását több mint 10%-kal csökkentheti, miközben másodpercek alatt tér vissza nyugalmi állapotból. Ez jelentős arány lehet, ha nem egy telefonról, hanem több ezer, éjjel-nappal működő rádiós állomásról van szó.
Az EU-ban már nem csak az a kérdés, működik-e a technológia
Itt jelenik meg a SingleRAN 22.1 paradoxona: a Huawei technikailag akkor léphet előre, amikor az európai infrastruktúrához való hozzáférése egyre nehezebbé válik. Az Európai Bizottság 2023 óta úgy ítéli meg, hogy a Huawei és a ZTE lényegesen nagyobb kockázatot jelent más 5G-beszállítóknál. A Bizottság 2026 januárjában a Cybersecurity Act felülvizsgálatát is javasolta, egységes megközelítést sürgetve a kockázatos beszállítókkal és az IKT-ellátási láncok függőségeivel kapcsolatban. Májusban ismét azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy zárják ki a Huawei-t és a ZTE-t a kapcsolati infrastruktúrából.
Az európai terv ugyanakkor még nem végleges. Spanyolország 2026 májusában azt kérte, hogy a tagállamoknál maradjon a kizárt beszállítókról szóló végső döntés; Németország és Spanyolország is ellenezte, hogy e hatáskör teljes egészében Brüsszelhez kerüljön. Ez az EU, a Huawei és a ZTE közötti feszültség újabb fejezete.
Magyarországon a kérdés ezért nem pusztán technológiai: a 5G-infrastruktúrában alkalmazott Huawei-eszközökről szóló döntéseket az uniós kiberbiztonsági és geopolitikai vita is befolyásolja. A 23 országban, 35 helyszínen zajló kereskedelmi használat nem jelent automatikus hazai bevezetést; annak esélyét a szolgáltatók műszaki és beszerzési döntései, valamint az európai szabályozási környezet együtt határozzák meg.
