Van valami különösen nyugtalanító a streamingplatformok középiskolás drámáiban: egy pletyka vagy üzenet is katasztrofális következményekkel járhat, a sérülékeny szereplők pedig könnyen az önpusztítás felé sodródnak. Elég a Ginny and Georgia vagy a 13 Reasons Why példájára gondolni. „Carrie” most annak a sorozatnak tűnik, amely természetfeletti csavarral vizsgálja a középiskolások közötti viszonyokat.
Stephen King világát ritkán láttuk ennyire kortárs formában. Instagram, kamu profilok, zaklatás, megalázás, egy haldokló kisváros kívülálló fiataljai és a hagyományőrző, illetve túlmodern szülők nyomása határozzák meg a közeget. Az Amazon új Carrie-je tulajdonképpen „a középiskolai WhatsApp-csoport – filmként”.
Ez már a Carrie negyedik vagy ötödik változata lehet, amelyet láthatunk, a 2013-as, Chloe Grace Moretz főszereplésével készült feldolgozás után és a 2002-es, Angela Bettis főszereplésével készült változat után. A legismertebb továbbra is az 1976-os Carrie Sissy Spacek ikonikus, Oscar-díjra jelölt alakításával, valamint az 1999-es, kevésbé emlékezetes folytatás: Carrie 2. Abban Rachel Lang Carrie féltestvére volt. Mike Flanagan adaptációja talán nem a legerősebb, de kulturálisan és társadalmilag kétségkívül a legaktuálisabb.
Történet
Flanagan, akit a Haunting of Hill House, a Midnight Club és a Midnight Mass alkotójaként ismerhetünk, nem először nyúl Stephen King művéhez. Korábban elkészítette a „The Life of Chuck” adaptációját is Tom Hiddlestonnal a főszerepben. Most egy „Carrie”-történetet vállal fel, amely eltér a korábbiaktól, és egy Stephen King-verse alapjait is lerakhatja. A történet minden jel szerint több évadra készülhet; Flanagan állítólag hárommal tervez.
A telekinetikus főhősnő más Stephen King-történetek karaktereivel és lényeivel is kapcsolatba kerülhet – például a Doctor Sleep, a Ragyogás vagy akár a Setét torony világából. A lehetőségek tárháza nyitott.
Carrie valójában Carrietta White: egy vallásfanatikus és összeesküvés-elméletekben hívő család által otthon nevelt, otthon tanított és elszigetelten tartott lány. Különleges képessége van: gondolattal mozgat, hajlít, deformál és pusztít el tárgyakat, ereje pedig folyamatosan növekszik. Ez a szokatlan kamasz hirtelen egy telefon-, TikTok- és Instagram-mániás amerikai diákközösség közepén találja magát – és elszabadul a zaklatás.
A sorozatban a híres zuhanyzós jelenet is megjelenik tamponokkal: Carrie traumájának kiindulópontjaként. Fő ellenfelévé Chris Hargensen válik, a népszerű, gazdag és kegyetlen diáklány, aki egy hamis Instagram-fiókon keresztül támadja az osztálytársait. Mások is csatlakoznak hozzá, így jön a testalkat miatti megszégyenítés, a titkok elárulása, és még tanárok is érintetté válnak.
A helyzet verekedésekhez, kizáráshoz, diáktüntetéshez, tömegjelenetekhez és rendőri intézkedéshez vezet. A titkok felszínre kerülnek, miközben egy Instagramon működő igazságosztó mindenkit célba vesz. Grayle igazgató képtelen kézben tartani az iskolát. Ezzel párhuzamosan Carrie apja halála után anyja, Margaret White teljes ellenőrzése alatt él: kamerákkal figyelik, és büntetésként egy imaszobának nevezett, valójában kamraszerű helyiségbe zárják.
https://www.youtube.com/watch?v=NJTf5CIAcjc
Carrie története egy egyre feszülő rugó: előbb-utóbb elszakad, robban, és mészárlás lesz belőle – ezt már a sorozat elején tudni lehet. A horrortól tartóknak ugyanakkor nincs okuk különösebben aggódni. A sorozat inkább tinidráma, vallási thriller és természetfeletti történet, mintsem kemény horror.
Színészi játék
Carrie alakítása korrekt, de nem hibátlan; a mellékszereplők közül többen erősebb benyomást keltenek. Ilyen például az anyját játszó Samantha Sloyan, akit számos thrillerből és horrorból ismerhetünk. Margaret White itt ultrareligiózus, összeesküvés-elméletekben hívő helikopterszülő, aki megfigyeli a lányát, Isten nevében terrorizálja, és rendszeresen az imaszobába zárja.
Az iskolai ügyekbe való beavatkozásának van jogos oldala is, hiszen a lányát folyamatosan bántalmazzák a társai. Akár akarja, akár nem, a szülői befolyás szószólójává válik, ezt pedig szupererőként használja. Sloyan arca tökéletes egy szektavezér szerepéhez: olyan emberéhez, aki rendíthetetlenül hisz valamiben, és ezt a szereptípust kiválóan hozza.
Alison Thornton kiváló Chris Hargensent alakít, egy Joffrey-szintű antagonistát a Game of Thrones-ból. Minden gesztusából árad a rosszindulat, mikrogesztusai is idegesítőek, és mérget csepegtet mindenki fülébe. Képtelen fenntartani egy barátságot, mégis maga köré gyűjti a követőit: uszít, gyűlölködik, pletykál, erőszakos és manipulatív.
Amber Midthunder, aki a Legionben és a Preyben is remek volt, a Carrie-t védelmezni próbáló tornatanárt játssza, akinek saját titkai vannak egy kollégájával kapcsolatban. Arthur Conti Billy Nolan szerepében Chris Hargensen barátját alakítja: egy drogdealert és a középiskolások társaságában feltűnően idősebb fiút. Billynek sem erkölcsi érzéke, sem lelkiismerete nincs; szórakozásból téglákat dobál hidakról autókra, és pusztán azért rombolja a környezetét, mert megteheti.
Feltűnik még Thalia Dudek Emaline West szerepében, Carrie egyetlen valódi barátjaként: különc, indie hangulatú, szerethetően bolondos lázadó figuraként. Siena Agudong Sue Snellt alakítja, aki talán az egyetlen következetesen morális szereplő. Igyekszik helyrehozni mások hibáit, Chris és Carrie barátja is, ezért az egyik legösszetettebb karakter.
Summer H. Howell alakítja Carrie-t, és a teljesítménye még érlelődik. Hatalmas, ikonikus és nehéz szerep, amelynek nagyjából 60 százalékát már meggyőzően hozza. Sebezhető, ártatlan lánnyal különösen hiteles, a vérrel borított, százakat megölő természetfeletti lénnyel viszont kevésbé. Még két-három évadnyi fejlődési lehetőség jól állna neki.
Összegzés
A Carrie működik, de alapvetően tinidráma: közelebb áll a Twilight hangulatához, mint az AZ-éhoz, A Setét Toronyéhoz vagy a Doctor Sleepéhez. Flanagan nagy erőssége továbbra is a karakterek, közösségek, kisvárosok és gyerekcsoportok részletes felépítése. Ez a képessége a Midnight Clubban és a Midnight Massban talán még erősebben érvényesült.
A hatodik epizód különösen erős: az osztálytermi közvetítés, a kinti tüntetés, a két lány párbeszédei és a szülők maró megjegyzései feszes egységet alkotnak. Annak ajánlható leginkább, akinek bejött a 13 Reasons Why, az Euphoria vagy a Supernatural.
A végére a modern társadalmat elutasító ultrakonzervatív vallásosság és a technológián keresztül is kegyetlenséget termelő Z, illetve Alfa generáció konfliktusa rajzolódik ki.
