Az Arduview az átlátszó konzol ötletét jóval tovább viszi egy egyszerű áttetsző műanyag burkolatnál. A Louis Huang által bemutatott eszköz áramköri lapja és OLED-panelje is átlátszó; a ITHome szerint ez az első teljesen átlátszó kézikonzol. Olyan kütyüről van szó, amelynél a szerény specifikációk másodlagosak: itt szó szerint bele lehet látni a konzol belsejébe.
Az Arduview mindössze 50 grammos, alapja pedig a nyílt forráskódú Arduboy platform ATmega32u4 mikrokontrollerrel. A konzolhoz 400 előre telepített 8 bites játék jár, alkalmazásbolt és Wi-Fi nélkül. Az USB-C port a töltést és az adatátvitelt is kezeli. Koncepciójában sokkal közelebb áll a kisméretű retro kézikonzolokhoz , mint egy Steam Deckhez vagy ROG Allyhoz.

Itt az alaplap és a kijelző is átlátszó
Huang szerint a projektet az ihlette, hogy sok „átlátszónak” nevezett kütyü valójában csak tiszta burkolaton keresztül engedi látni az alkatrészeket. Az Arduview más utat választ: a burkolat, az áramköri lap és az OLED-kijelző is úgy készült, hogy ténylegesen át lehessen látni az eszközön. A különbséget az olyan termékekhez képest, mint a ROG Xbox Ally X20 és annak félig átlátszó burkolata , jól érzékelteti, mire törekszik a projekt.
A hardver nem nyers teljesítménnyel akar lenyűgözni, és nincs is rá szüksége. Az Arduboy platform minimalista játékokra készült, a vezeték nélküli kapcsolat és az online áruház hiánya pedig szándékosan egyszerű játékgéppé teszi az Arduview-t. Akinek vonzóbb a 8 bites címek nyomogatása, mint a több tíz gigabájtos frissítések telepítése, annak lehet benne fantázia. A retro gaming világa végül is saját szabályok szerint működik.
A projekt Kickstarter-kampányra készül, de annak indulási dátumát még nem jelentették be. A korai hozzáférési programhoz 49 dolláros, nagyjából 18 ezer forintos árat említenek, amelyet 5 dolláros, visszatéríthető letéttel lehet rögzíteni; a későbbi ár várhatóan 100 dollár, vagyis körülbelül 36 ezer forint lesz. Az Arduview oldala 2027-es általános elérhetőséget jelez, így egyelőre inkább látványos hardverprojektként, nem pedig közeli hazai bolti megjelenésként érdemes kezelni.




