Egy rendhagyó, de stratégiai jelentőségű lépésről tárgyal az Egyesült Államok Trump vezette kormánya: közvetlen állami befektetésről az Intelbe — írja a Bloomberg, amit a BBC is megerősített. A cél nem a cég irányításának átvétele, hanem részvételszerzés egy kritikus iparágban: a belföldi chipgyártásban. A tárgyalásokra azután került sor, hogy az Intel látványosan leszakadt a versenytársaktól, miközben saját, 100 milliárd dolláros ohiói gyárprojektje is késik.

Lip-Bu Tan

A lapértesülések szerint Donald Trump és az Intel új vezérigazgatója, Lip-Bu Tan a héten egyeztetett egy lehetséges állami részvételről. A kormány nem irányítást venne át, hanem stratégiai befolyást szerezne a félvezetőgyártás területén. Az ohiói gyáregységet az Intel korábban a világ legnagyobb chipgyártó létesítményeként jelentette be, de az építkezés többször is elakadt. A beruházás most egy állami tőkeinjekcióval újra lendületet kaphat.

A Bloomberg cikk megjelenése után az Intel részvényei több mint 7%-kal emelkedtek, ami azt mutatja, hogy a befektetők bizalmat látnak egy állami együttműködésben. A Fehér Ház ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyelőre csak előzetes megbeszélésekről van szó, döntés még nem született.

A tárgyalásokra azután került sor, hogy az Intel látványosan leszakadt a versenytársaktól, miközben saját, 100 milliárd dolláros ohiói gyárprojektje is késik
A tárgyalásokra azután került sor, hogy az Intel látványosan leszakadt a versenytársaktól, miközben saját, 100 milliárd dolláros ohiói gyárprojektje is késik

Az Intel évek óta próbál kilábalni a válságból, miután az Nvidia és más riválisok egyértelműen megelőzték technológiailag és piaci részesedésben is. A vállalat március óta Lip-Bu Tan vezetésével próbál újra pályára állni, aki pozícióba lépése óta jelentős létszámleépítéseket hajtott végre, és új irányvonalat hirdetett meg.

A Trump-adminisztráció ezzel párhuzamosan láthatóan egyre nyitottabb az állami szerepvállalásra a techszektorban, különösen ott, ahol nemzetbiztonsági kockázatok merülnek fel. A múlt héten például az Nvidia és az AMD is kénytelen volt elfogadni, hogy a Kínából származó bevételeik egy részét visszafizetik, hogy exportengedélyhez jussanak. Ez is jelzi, hogy az USA kormánya szorosabb kontrollra törekszik a technológiai gyártás stratégiai területein.