Egy 2025-ben újra benyújtott szabadalommal erősítette meg az Apple, hogy nem tett le a teljesen üvegből készült iPhone ötletéről. Az Electronic Device with Glass Enclosure néven futó dokumentumban egy olyan készülék szerepel, amelynek minden oldala – elülső, hátsó, oldalsó – kijelzőként működik, ráadásul fizikailag és vizuálisan is megszakítás nélkül. A koncepció 2018-ig nyúlik vissza, a 2020-as első benyújtás után most gyakorlatilag változatlan formában tért vissza – ami arra utal, hogy a fejlesztés még mindig aktív fázisban van.
Az elképzelés nem csak dizájnban extrém. A telefon egyetlen üvegtestből állna, amely érzékeli az érintést, a nyomást és az erőkifejtést is. A kijelző minden oldalról körbeölelné az eszközt: az értesítések, interakciók és alkalmazások dinamikusan megjelennének akár a készülék oldalán vagy hátoldalán is. Ezzel gyakorlatilag megszűnik a klasszikus értelemben vett „eleje” vagy „háta” egy telefonnak.
Hasonló kísérletet láthattunk már a Xiaomitól is: a 2019-es Mi Mix Alpha egy oldalra és hátra kiterjesztett kijelzővel rendelkező készülék volt, amely több mint 180%-os képernyő/test arányt kínált. Bár látványos volt, végül kísérleti státuszban maradt, extrém ára és limitált gyártása miatt. Az Apple megközelítése ehhez képest funkcionálisan is mélyebbre megy: az iOS kezelőfelület folyamatosan adaptálódna a telefon helyzetéhez, ikonokat lehetne „átlökni” egyik oldalról a másikra, és minden gesztusalapú irányítás integrálva lenne a teljes testbe.
Az Apple régi célja, hogy megszabaduljon a fizikai gomboktól, és ezt a szabadalom tovább erősíti. A tervek szerint az oldalfelületek érzékenyek lennének a nyomásra, és haptikus visszajelzést adnának, mintha valódi gombok lennének – mozgó alkatrészek nélkül. A dokumentáció hangsúlyozza, hogy a felhasználói élmény megszakításmentes lenne vizuálisan és tapintás szempontjából is: a háttérkép és az UI folyamatosan futna körbe a készüléken, igazodva a felhasználó tartási módjához.
A mellékelt skiccek olyan készüléket mutatnak, ahol a kezdőképernyő nem rögzített helyen jelenik meg, hanem dinamikusan forog a telefon pozíciójához képest. A kezelőfelület egyfajta interaktív szalagként fut végig az üvegtest felületén, amit nem csak látni, de használni is lehet. Ez nemcsak vizuális bravúr, hanem egyértelmű kísérlet arra, hogy az Apple újradefiniálja, hogyan használunk egy telefont.
A szabadalom aláírói nem ismeretlenek: Christopher D. Prest és Peter N. Russell-Clarke neve szerepel rajta, akik több mint 160 Apple-szabadalomhoz kötődnek, többségük az anyaghasználatot és a szerkezeti megoldásokat érinti. Ez alapján biztosnak tűnik, hogy nem egy koncepcióvideóra szánt látványtervről van szó, hanem egy olyan belső projektről, amelyet komolyan vesznek.
